A koncertek ünnepe
Évről évre több az ünnepi hangulatot és szabadnapokat meglovagoló esemény. A Csík zenekar a két ünnep között a Syma-csarnokban lép fel, ahol szinte minden nap rendeznek koncertet, de a Sportaréna naptárában is elég sok a bejegyzés december hátralévő napjaira.
Elkezdtük számolni, hány zenekar, előadóművész várja rajongóit közvetlenül karácsony előtt, illetve a két ünnep között, aztán abbahagytuk, mert: rengeteg. Talán még sosem volt ennyi koncert a fővárosban az ünnepek alatt és között. Ami nem csoda: az általunk megkérdezett jegyirodák szerint egyre többen vásárolnak ajándékba koncert- vagy színházjegyet, karácsonykor pedig alaposan meglódul a forgalmuk.
– Egy koncertjegy nem olcsó, de mivel maradandó élményt ad, komoly versenytársa a műszaki cikkeknek és a használati tárgyaknak – mondja egy jegykereskedő. Az óriásplakátokon és a hirdetőoszlopokon, a villamosok és buszok oldalán ilyenkor a karácsonyi akciók mellett a koncerteket népszerűsítő plakátok a leggyakoribbak. A kérdés már csak az, kivált a gazdasági krízis idején, hogy –a mondást megfordítva – ennyi fókára nem lesz-e kevés az eszkimó?
– Engem is meglep, hogy az idén ennyi karácsonyi koncert van –mondja Naszály György kulturális sajtófőnök, aki maga is több, az ünnepek környékén aktuális koncert kommunikációjáért felel. Úgy véli, hogy az egymásra szervezett események könnyen kiolthatják egymást, hiszen a fizetőképes kereslet valószínűleg nem áll arányban a kínált rendezvények számával. Szerinte a legnagyobb esélye a „bevált családi programoknak”, vagyis a hagyományos ünnep előtti és ünnepközi koncerteknek van.
Saját eseményeik közül ilyen például az Amadinda együttes és Presser Gábor közös szilveszteri koncertje a MüPában, amit több mint tíz éve rendeznek meg, és mindig megtelik a ház, a válságtól függetlenül. A Magna Cum Laude előszilvesztere a Syma-csarnokban is ígéretes, de az idén jubiláló Omegára is rengetegen lesznek kíváncsiak Debrecenben vagy Veszprémben. Naszály szerencsétlen gyakorlatnak tartja, hogy a műfajilag egymáshoz viszonylag közel álló előadók koncertjeit ilyenkor egymásutáni napokon rendezik, hisz a közönség választásra kényszerül. Ilyenkor nehezebb a koncertek hírverése is, mert attól, hogy sok az esemény, nem fér több a lapok és a tévék ajánlóiba.
A neten azonban limit nélkül és költséghatékonyan lehet népszerűsíteni a koncerteket, annál is inkább, mert sokan már a jegyet is online veszik. Az ünnepi koncertek konjunktúrája körülbelül egy évtizede kezdett felívelni – ekkortájt „vezette be” ezt a szokást Brády Márton, a Showtime Budapest tulajdonos-ügyvezetője: hagyományt csinált például Hobóék vagy a Ghymes bulijából. Abból indult ki akkoriban, hogy „az emberek nem tudnak hová elmenni a két ünnep között”. Nem kellett sok idő hozzá, hogy a többi szervező is fantáziát kezdjen látni ebben az időszakban, így óriási túlkínálat alakult ki, amire válaszul tavalyelőtt a Showtime teljesen kivonult a karácsonyi koncertpiacról.
Hasonló a helyzet a nyári szezonnal is: Brádyék két éve egyáltalán nem rendeznek nagykoncerteket június és szeptember között, hiszen a fesztiválok elviszik a fizetőképes nézőket. Az utolsó nyári nagyrendezvényük Leonard Cohen budapesti koncertje volt – akkor abban bíztak, hogy a sztár rajongói nem okvetlenül a fesztiválok népéből kerülnek ki. A február lett az új december náluk, a januári pangás után akkorra magához tér végre a koncertipar, s az emberek elkezdik hiányolni a rendezvényeket.
A februári LGT-koncertekre nagyon jól fogynak a jegyek, Brády úgy látja, hogy az Aréna történetének leglátogatottabb bulijai lesznek ezek. A februári nagykoncertekkel egyébként Brády szerint a karácsonyi piacba is beleszólnak, hiszen sokan koncertjegyet vesznek ajándékba, s a választásnál számításba jöhetnek a februári koncertek is.
De milyen bulikra van igény az óriási túlkínálat közepette? – Az egy kaptafára készült produkciókkal operálók szenvednek a válság miatt, mert az álélményekről könnyebben mond le a közönség. A valódi értéket nyújtó produkciókra viszont mindig is volt igény, s meg tudták tartani a közönségüket – ezt már Bolyki György, a Kaposfest főszervezője, a Bolyki Brothers frontembere mondja.
A szakember vezetésével idén telt házzal mentek a klasszikus zenei koncertjeik, s nem kevésbé volt sikeres a Gospel-vonal sem: a budapesti MOM termei be sokan már be sem fértek, tehát az érdeklődéssel nem volt baj. Bolyki szerint az előadók hitelén sok múlik: ha egy énekes vagy formáció tudatosan építi fel a produkcióit, s a közönség elhiszi neki, hogy maradandó élményben lesz része, akkor válság ide, vagy oda, a zsebébe fog nyúlni.
– Ha nem lenne válság, talán 10-15 százalékkal is többet kérhetnénk a jegyekért, talán egy ötezres jegyet eladhatnánk hatezerért. Nekünk azonban a profiton kívül a közönség elégedettsége is fontos, mert ez a garancia arra, hogy a jövőben is lesznek vendégeink. Tehát, jobb ha lejjebb adunk az árból, de kevesebb embert zárunk ki a koncertélményből – mondja Bolyki György, aki egyébként nagyon örül a Csík zenekar Syma-beli fellépésének. Mint mondja, ez a szimpatikus zenekar immár megérett arra, hogy a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb koncerthelyszínt is megtöltsön a rajongóival.
A válságot és a túlkínálatot persze érzik a koncerthelyszínek, de ezek sem azért, mert üresen konganak. A produkciók anyagi teherbíróképessége limitált, a helyszínek erre mégis más-más módon reagálnak. Van, ahol minden teketóriázás nélkül emelik az árakat, de az igazán profi helyszínek nemcsak a garasokat számolják, hanem az imidzsüket is ápolják. A népszerű, hagyományos, vagy nagy presztízsű produkció ugyanis igen-igen fontos, s ezért a legnagyobb koncerthelyszínek még engedményekre is hajlandók. Nekik a közönség a fontos, amely a koncerten még eszik, iszik, tehát generálja a bevételt.
Erre talán a legjobb példa az Omega idei, ötvenéves jubileumi koncertje. A zenekar, amely úttörője volt annak, hogy koncertjeit profi üzleti vállalkozásként üzemeltesse, az ötvenéves jubileumi koncertjére nem talált szponzort. – Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy megrendezzük a koncertet, s valójában Ti vagytok a legkedvesebb szponzoraink – szólt a közönséghez Benkő László a monstre koncert végén, amely a viszonylag magas jegyárak ellenére is 13 ezer embert vonzott a Sportarénába.
Arról nem szól a fáma, hogy menynyibe került az aréna bérleti díja, de bennfentesek szerint nemcsak a zenekarnak volt fontos a koncert megtartása, hanem az üzemeltetőnek, amely hajlandó volt az áldozatra.
– A szponzoráció most egy nem létező dolog. Ma már az esetleges együttműködéseket a kapcsolatok vagy a kőkemény marketingszempontok vezérlik – mondja Bolyki György, felidézve, hogy tíz éve még minden nagyvállalatnál dolgozott külön szponzorációs vezető, s hatalmas büdzsékből öntötték a pénzt a koncertiparba.
Ünnepi menetelés
December 26. Gerendás Péter, Syma
December 27. Cserháti Zsuzsa-emlékkoncert, Budapest Sportaréna
December 28. Irigy Hónaljmirigy, Syma
December 29. Csík zenekar, Syma
December 29. Charlie 65, Budapest Sportaréna
December 30. Magna Cum Laude, Syma
December 30. Demjén Ferenc, Budapest Sportaréna
December 30. Hot Jazz Band előszilveszter, MOM Kulturális Központ
December 31. Presser Gábor és az Amadinda, Művészetek Palotája
