A firenzei Palazzo Vecchióban szerencsére nem került sor hasonló vandalizmusra, annál kevésbé, mivel ott nem volt mit restaurálni. Pedig sokáig keresték Leonardo da Vinci elveszett remekművét, amelyet a reneszánsz mester az Anghiari csatáról festett. Ahol Leonardo képét sejtették, ott ma Giorgio Vasari freskója látható a marcianói csatáról. Egy műemlékvédelmi technológiával foglalkozó mérnök, Maurizio Seracini azt feltételezte: Leonardo freskóját vékony fallal takarták el, és Vasari arra festett. Leonardo ott van Vasari mögött – állítja Seracini –, s nagyszabású kutatómunkába fogott, amihez elnyerte Firenze polgármesterének támogatását és a National Geographic negyedmillió dolláros finanszírozását.

Leonardo freskóját, amelyet Benvenuto Cellini itáliai szobrász átütő erejű remekműként ábrázolt, 1563 óta senki sem látta. Az alkotás sorsa alighanem összekapcsolódott a korabeli politikai viszonyokkal. Firenze addigi ura, Piero Medici ugyanis 1503-ban lemondott, és kikiáltották a Firenzei Köztársaságot. A városállam feje, Pier Soderini nyomban megbízta a Milánóból pár évvel korábban visszatért Leonardo mestert a Palazzo Vecchio dísztermének, a Salone dei Cinquecento (Ötszázak terme) kidekorálásával. Leonardo a főfalra tervezte grandiózus művét, az Anghiari csatát, amelynek mérete háromszor akkora lehetett, mint a Milánóban hátrahagyott Utolsó vacsoráé. A reváns is fűthette a mestert, hiszen a szomszédos falon ott díszelgett a nagy rivális, Michelangelo freskója, a Casciani csata.

Máig nem tudni az okát – talán a rossz minőségű festék miatt –, de Leonardo freskója befejezetlen maradt. Ráadásul a politika megint közbeszólt, a Medicik visszatértek a hatalomba, s megbízták Giorgio Vasarit, hogy távolítsa el a falról a köztársaságot dicsőítő, s egyébként is csonka Leonardo-művet. Vasari új freskót alkotott, amelyet a marcianói csata ihletett, s Leonardo művét eltüntette. De hogyan? Azt senki nem feltételezi róla, hogy – noha megbízatása erről szólt – ráfestett volna az általa mérhetetlenül tisztelt Leonardo képére. Az egyetlen logikus magyarázat, hogy felhúzott egy falat 2-3 centiméterre Leonardo freskója elé, így megmentve, de egyúttal elrejtve azt. Ezt a régóta létező feltételezést erősíti, hogy Vasari a maga alkotásán egy aprócska, s felettébb rejtélyes nyomot hagyott. A freskó felső részében egy – a földről nem látható – zászlócska található, amelynek felirata: „Aki keres, az talál”.

A már említett Maurizio Seracini műemlékvédelmi mérnök – akit Dan Brown A Da Vinci-kód című híres regényében is említ – fantáziáját a zászlócska ugyancsak megmozgatta. Rögeszméjét bizonyítandó hat apró lyukat fúrt Vasari freskóján, amire ötszáz olasz és külföldi művészettörténész éles tiltakozásba kezdett. Seracini azzal próbálta lehűteni a képrongálás miatt dühöngő művészeket, hogy Vasari alkotása mögött ugyanolyan festékmaradványokat talált, mint amilyet Leonardo a Mona Lisához használt. De ezzel a szöveggel már senkit sem tudott meggyőzni, a kutatást a firenzei műemlékvédelmi felügyelő azonnali hatállyal leállította.

És ha mégis ott van Leonardo festménye, ahol Seracini sejti? A keresést folytatni kell – hangoztatta a Corriere della Sera című lapnak nyilatkozva Sergio Giunti firenzei kiadótulajdonos, aki kész anyagilag is finanszírozni a reneszánsz mester remekművének további kutatását. Már csak egyetlen dilemma maradt Firenze számára: ha tényleg megtalálják Leonardo mesterművét, akkor mi történjék Vasari alkotásával?