Vajon mikor várható az újabb lista?
Két héttel ezelőtt határozott a kormány a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feloszlatásáról, és múlt pénteken derült ki, hogy egy egyelőre megjegyezhetetlen nevű és hatáskörű, Forster Gyuláról elnevezett központ végzi a jövőben a műemlékekkel kapcsolatos „háttérmunkát”. Most viszont azt is tudjuk, hogy a hazai műemlékek 13 ezreshez közelítő állománya újabb 52 épülettel-épületcsoporttal gyarapodott.
Mostantól védettnek számít a balatonföldvári kikötő épületegyüttese a fogadóépülettől a klubon és a kaszinón át a vasbeton gyaloghídig és a meteorológiai megfigyelőállomásig, természetesen magát a kikötőt is beleértve. Hasonlóan nagy jelentőségű a döntés, hogy műemlék lett az Orczy-kert minden épületével együtt: mint ismeretes, itt, az egykori Ludovika Akadémián kap új helyet a frissen alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és a távoli jövőben itt ígértek új épületet a Természettudományi Múzeumnak is. Védetté vált a Horváth Mihály téri egykori József telefonközpont szecessziós épülete, a kőbányai vízműtelep és több vasútállomás: a ceglédit még a monarchia főmérnöke, Pfaff Ferenc tervezte, a kiskunfélegyházit viszont art deco stílusban álmodta meg a harmincas években Heimann Nándor.
A listán számos egyházi emlék mellett több historizáló, illetve modern lakóház és villa, valamint különleges ipari építmény (néhány magtár, a telkibányai duzzasztógát, egy mohácsi gyár) szerepel. A kortárs építészet köréből Csaba László 1967-es hollóházi református temploma, illetve Jurcsik Károly és Varga Levente 1969-ben Orgovány számára tervezett művelődési háza lett védett. Érdemes viszont felfigyelni egy makacs hiányra: a többszöri felterjesztés dacára ezúttal sem kapott műemléki besorolást az egykori Népstadion, a manapság kiemelt fejlesztési területnek számító Puskás Ferenc Stadion.
A műemlékvédelem körüli bizonytalanságot ismerve csak találgathatjuk, hogy legközelebb mikor böngészhetünk efféle védési listát. Az utóbbi években egyébként is heves, habár a nyilvánosság kizárásával zajló küzdelmekről tanúskodik, hogy olykor évek telnek el két csomag közzététele között, és a felterjesztett lista végül sosem egyezik azzal, amelyen a végső szót kimondó miniszter kézjegye is rajta van. Mint ismeretes, 2009 márciusa és 2011 szeptembere között egyetlen építmény sem kapott műemléki pecsétet, akkor aztán a 180-as listából 173 objektum vált védetté. A mostani lista alighanem ennek a folyamatnak a betetőzése.
Befektetői körökben mindazonáltal már most is gyakran hangoztatott nézet, hogy Magyarországon „túl sok” a műemlék. Nos, a szakértők úgy vélik, a 13 ezerhez közelítő szám jócskán elmarad az ideális 17-18 ezertől, de egy korábbi KÖH-elnök, Mezős Tamás egyenesen 40 ezer műemléket üdvözölt volna.
