Nemecsek, Boka, Geréb, Áts Feri és a többiek időtálló története már jó ideje hódító körúton jár, hogy újabb és újabb török rajongókat szerezzen magának. Az idei évben a könyv hősei életre keltek, és az Ankarai Állami Színház közönsége előtt debütáltak. A 2009-ben megjelent török fordítás nyomán elkészült színdarabot a tavasszal mutatták be, a nézők pedig azonnal a szívükbe zárták a magyar hősöket.

Molnár Ferenc 1907-ben megjelent ifjúsági regénye világszerte a legismertebb magyar regények közé tartozik, mintegy harmincöt nyelvre fordították le, és számos ország tantervében szerepel kötelező vagy ajánlott olvasmányként. Bár az 1940-es évek óta különböző műfordítók közreműködésével több kiadó is megjelentette török nyelven, ezek egyike sem adta vissza a mű eredeti érzésvilágát, és nem mellesleg egyik kiadás szerzői jogi háttere sem volt egészen tiszta.

2009-ben Tarik Demirkan munkája nyomán, a Yapi Kredi Yayinlari kiadó jelentette meg azt a jogtiszta fordítást, amely a XX. század eleji Ferencváros hangulatát a maga sajátosságaival varázsolja az olvasók elé. A három évvel ezelőtt megjelent mű mára 12 újranyomást ért meg, és töretlen a lendülete a török könyvpiacon. A Pál utcai fiúk története nem csupán egy történet, hanem egy olyan mű, amely az emberek lelkébe beágyazódva álmodozásra készteti őket, árulta el a fordító. Demirkan egy régi álmát valósította meg azzal, hogy a török gyermekek az ő közvetítésével találkozhatnak a felnőtté válás „Pál utcai” keserédes történetével.

 – A Pál utcai fiúk nem egyszerűen egy könyv, hanem egy remekmű, amely százvalahány oldalon keresztül minden gyerek számára példátlanul sikeresen modellezi le és teszi érthetővé a felnőttek világát, annak minden alapvető és fontos fogalmával, úgymint becsületesség, árulás, barátság, bátorság, kitartás, hazaszeretet, küzdelem és megbocsátás – mondta Tarik Demirkan. Az álmok összefonódnak, egymásra épülnek. A könyv megjelenése egy kislány álmát élesztette újra, Ebru Kara rendezőét, aki már gyermekként szerette volna kedvenceit, a Pál utcai fiúkat színpadon is megtekinteni.

Huszonegy éves színházi tapasztalattal és tizenkét éves rendezői múlttal a háta mögött Serra Canbay forgatókönyvírónak beszélt először tervéről, és megkérte, hogy a 2009-es fordítás alapján írja meg a darabot. A színpadi változattal a zsebükben néhány évet várniuk kellett, majd az Ankarai Állami Színházban adódott a lehetőség, hogy az álmok beteljesüljenek, és a zenés-táncos formában életre keltett darab eljusson a török nézőközönséghez. A szereplőket mintegy 230 jelentkezőből válogatták ki, majd hat hétig készültek a premierre. A próbákon a maroknyi csapat igazi Pál utcai családdá kovácsolódott. A siker felülmúlta a várakozásaikat, hiszen a márciusi premiert követően hónapokra előre elkeltek a jegyek.

A rendező elmondása szerint a kis Nemecsek, Áts Feri, Boka, Geréb, Csónakos és a többiek mindannyiuk szívébe fenntartások nélkül férkőztek be. Minden karaktert egyenként imádtak, gyengeségeiket egyenként fogadták el, erejüket egyenként csodálták. Nem kellett komolyan tanulmányozniuk az író Molnár Ferenc hazáját, hogy jobban megértsék teremtményeit, mert ők azok a kisemberek, akik a világ bármely táján megtalálhatók, és szívük egy ritmusra dobban. – Számomra az volt nagyon vonzó a regényben, hogy egy olyan történeten keresztül mutatja be az életet, ahol a hazaszeretet oly őszinte, és ahol egy harcot barátsággal is be lehet fejezni. Ezt mindenképpen meg szerettem volna mutatni a gyerekeknek a színpadon – mondta a rendező.

Egy időtálló történet időtálló hősei. Lehetetlen elmenni mellettük, lehetetlen szemet hunyni felettük. Illés Endre így írt a regényről: „Színeit vesztette volna A Pál utcai fiúk? A bőrében pókháló-ráncok, a csontjában több a mész? Ellenkezőleg – Molnár Ferenc regénye ma is az ifjúságot őrzi, egy elmúlt ifjúság érzelmeit, álmait, a törökméz, a szekunda, a kaland ízét, a boldogságot, a boldogságba először belopakodó, sejtelmes, szorongató szomorúságot. Változatlan regény. Ugyanazt mondja, mint megírása idején.” Fél évszázad, egy évszázad, az idő repül, de ők, a Pál utcaiak továbbra is halhatatlanok. Immár Törökországban is.