A szótár szerint az alkotmány: „Valamely állam alaptörvényeinek összessége”. Vajon elveszítettük-e az alkotmány szavunkat azzal, hogy 2012. január 1-jén alaptörvény lépett érvénybe? Vajon az év búcsúszava az alkotmány? Vajon úgy jár, mint a fillér kifejezésünk, amely csak frazémákban, állandósult szókapcsolatokban marad meg, mint például „filléres gondjaink”? Az alkotmány ünnepe az alaptörvény ünnepe lesz? Többek között ezen kérdések miatt is lett az év szava az alkotmány – így szól a bajnok kifejezés laudációja.

A második helyezett az okostelefon, a harmadik pedig a táblagép – ez sem véletlen. Az év antiszava (szókapcsolata) a „banki termék” lett, az ezüstöt a dizájnerdrog, a bronzot a „dubajozik” fordulat vihette el. Ami a kategóriagyőztest illeti, az indoklás nagyjából így hangzik: a bankszektor részben az ügyes kommunikációnak köszönheti sikerét – például a remek banki termék szókapcsolatnak, amely azt sugallja, hogy itt valami konkrét, megfogható tárgyról van szó, nem pedig valamiféle speciális szellemi termékről. Így rendkívül ügyesen elfeledteti, hogy az egyes banki hitelek nemcsak lehetőséget nyújtanak a köznek, hanem veszélyt és kockázatot is (mint láttuk).

Az év legjobb két költői szava a málnahabos fa, másnéven vérszilva – mindkét kifejezés nyert. Az indoklást nagyon röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a gyönyörű, áprilisban rózsaszínűen virágzó fa nemcsak önmaga valójában szép, hanem az is, ahogy hívjuk őket. A dobogóra felfért még a fűzfapoéta kifejezés is. Az év első számú ifjúsági szava a „fészel”, a második a Hummer, a harmadik pedig a megoszt. Mi szólt mellettük? A fészel új keletkezésű szó, megjelenését 2011-ben dokumentálták. Az ige jelentése: valaki a Facebook közösségi oldalt használja. Ugyancsak sok szavazatot kapott a Hummer főnév.

A megoszt ige jelentése tágabban értelmezve az internethasználathoz, szűkebben a közösségi oldalakhoz kötődik. Megosztással, továbbküldéssel terjedt a Hummer-kép is: 2011 telén a Balaton jegén egy terepjáró át akart jutni a túloldalra, ám a jég beszakadt alatta, akárcsak a mentésére igyekvő másik Hummer alatt. Az év szavait tehát tudjuk, a Legszínesebb szó című interaktív, nyíltszíni nyelvi bajnokság ez évi végeredményére azonban még várnunk kell egy kicsit: nemrég indult az internetes szavazás. Érdekes részeredményekről persze már most is be tudunk számolni.

A Fővárosi Beszédjavító Intézet és a Színes Város Csoport június elején, egy flashmobbal indított kezdeményezésére eddig csaknem negyven szót raktak ki a fogékony civilek az Erzsébet téren felállított üzenőfalra, amelyek közül a magunk részéről e pillanatban leginkább a rumaroma, a nyuszifül, a tyúkhúsleves, a holdfényszelence és a tündérpor kifejezéseket emelnénk ki. A szóbajnokságoknak szép hagyományai vannak mifelénk. Az első efféle rangadót 1933-ban, a Pesti Hírlapban hirdette meg nem más, mint Kosztolányi Dezső, francia mintát követve. Ő a legszebb magyar szót kereste, az első viadal sikerén felbuzdulva aztán még évekig.

A 33-as mezőny tíz legjobbja – az olvasók voksai alapján – a láng, a gyöngy, az anya, az ősz, a szűz, a kard, a csók, a vér, a szív és a sír szó lett. A magyar atomkor egyik legemlékezetesebb kampányát a Füles újság indította el 1957-ben, akkor a csend, a csillag, a fény, a gyöngy, az illat, a könny, a lomb, a szelíd, a szellő és a tündér aratott, a következő pályázatot a jeles nyelvész, Balázs Géza kezdeményezése hirdette meg, ebből az összecsapásból az édesanya, a szerelem, a boldogság, a szeretet, a gyermek, a csillag és a haza szavak kerültek ki győztesen.

A Tinta Könyvkiadó 2000-ben szavaztatta meg a XX. század legjellemzőbb magyar szavait, az eredmény: világháború, űrkutatás, számítógép, televízió, internet, AIDS, telefon, atombomba, kommunizmus, repülőgép. A „magyar XX. század leggyakoribb szavai” című kategória győztesei a rendszerváltás, világháború, 1956, Trianon, televízió, internet, számítógép, rádió, privatizáció, beszolgáltatás lettek, az egyszervolt. hu című gyermekhonlap 2005-ös szószépségversenyének rangsora pedig ekképp alakult: édesanya, szerelem, szeretet, pillangó, hópehely, szellő, zsong, csillag, boldogság, szivárvány. Ugyancsak Balázs Géza 2009-ben, a magyar nyelv éve apropóján hirdetett újabb szavazást; az édesanya szó ezúttal is mindent vitt, de jól szerepelt a len olaj, az édesem, a fricska, a cipőfűző, a szerelem, a pillangó, a guriga, a szeretlek és az alkony kifejezés is.

A celeb, az izé, a projekt, a de viszont, a lúzer, a beinvesztál, az igazándiból, a tevőleges, a ténykérdés és a szapul viszont annál rosszabbul: ezekből helyre kis antiszógyűjtemény kerekedett. A kétszer is hivatkozott Balázs Géza érdeklődésünkre elmondta: ezeknek a versenyeknek és antiversenyeknek – voltaképpen nyelvi esztétikai játékoknak – az a legfőbb erénye, hogy erősítik a nyelvi tudatosságot, amely pedig az anyanyelvismeret alapja. Tehát igen hasznosak.