Meglepő híradás volt ez, különösen, hogy mind a filmalap, mind Andrew G. Vajna kormánybiztos az utóbbi fél évben – legutóbb például a nemrég befejeződött Berlinale idején szervezett pódiumbeszélgetésen – többször hangsúlyozta: az artmozik és az artfilmek támogatása az erőforrás minisztérium feladata. Ezek tények, a tavaly év végén módosított filmtörvény rendelkezett így, s a módosítás nem mellékesen Vajna gondos figyelme és irányítása alatt zajlott le. A kormánybiztos lapunknak is többször hangsúlyozta: az artmozikért és az artfilmforgalmazás feladatáért a Nefmi önként jelentkezett, miután ő és az MNF nem tudottmegegyezni a szakmával egy igazságos támogatási rendszer kidolgozásában. Bizonyára így van, de ez nem változtat azon a tényen, hogy mind az artmozik, mind az artfilmek terjesztésének állami támogatása január 1-jével ténylegesen megszűnt.

A Nefmi az artmozik és az artfilmalkotások támogatásával kapcsolatos problémák rendezésének céljából 2012. február 17-én egyeztetést tartott, amelyen jelen volt Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, Andrew G. Vajna, Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója, továbbá a gazdasági minisztérium, illetve a Nefmi Mozgókép-művészeti Főosztályának képviselői. A tárgyaló felek egy átláthatóbb, gazdaságilag igazságos, illetve megfelelően ellenőrizhető rendszer kidolgozásában állapodtak meg – tudtuk meg a Nefmi sajtóosztályától arra a kérdésünkre, hogy milyen háttér-együttműködésről lehet most szó az állami intézmények között. Hozzátették: a terjesztést érintő új támogatási rendszer kialakításán jelenleg a kulturális tárca dolgozik. Mivel azonban a Nefmi egyáltalán nem rendelkezik a feladathoz tartozó központi költségvetési forrással, Andrew G. Vajna kormánybiztossal megállapodás született arról, hogy a terjesztés új támogatási rendszerének elindulásáig egy ún. „sürgősségi alap” keretében – részben – a Filmalap finanszírozná az artfilmek terjesztését. Érdekes ugyanakkor, hogy eközben szakmai körökben arról is hallani: az NKA-nál is készülődik egy önálló „art”-alap, amelyre a tavalyi évről megmaradt pénzből jutna.

„A létrehozott támogatási alap működésének részletes kidolgozása folyamatban van. Az érdemi egyeztetés az Art Mozi Egyesület, a Budapesti Art Mozik Egyesülete és a Magyar Filmforgalmazók Egyesületével megkezdődött” – olvasható a filmalap közleményében. Megkerestük az említett szakmai szervezetek vezetőit, akik egyöntetűen állították, hogy hallottak az MNF szándékáról, örülnek neki, de csak jövő hét szerdán fognak először asztalhoz ülni a vezetőjével, illetve Vajnával. Bálint Péter, a filmforgalmazók egyesülete elnökének szavai szerint fontos pillanat lesz ez, és bármennyi pénzről van is szó, üdvözlik, mivel Magyarországon a disztribútorok állami támogatás nélkül még nullára sem tudják kihozni egy-egy esztétikai szempontok szerint értékesebb alkotás bemutatóját. Ahogy fogalmaz, fontos állami feladat, hogy ne nőjenek fel olyan generációk, amelyek műveltségéből a kulturális értékkel bíró művek „kimaradnak”: üzleti szempontok itt nem érvényesíthetőek. Elvégre egy szobor esetében sem kérdezi meg senki, hogy mennyibe került, és bizonyos idő alatt hányan nézték meg.

Havas Ágnes lapunk megkeresésére azt mondta, hogy a mozisok és a forgalmazók akár néhány héten belül pénzhez juthatnak. Jelenleg 150 millió forintot szánnak erre.

Noha az újrahangolt filmtörvény számos eredményt fel tud mutatni (ilyen az MNF létrejötte, a hatos lottó adóbevételének filmes felhasználása), amely a filmgyártás előnyére szolgál, ugyanakkor káoszt teremtett a terjesztési oldalon. Bár a Nemzeti Filmiroda a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal alól átkerült a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság alá, és elvileg a feladatai változatlanok maradtak, csak épp az art besorolás szűnt meg egy szerencsésnek épp nem mondható újítás miatt. Míg korábban a filmiroda pályáztatta meg és nevezte ki a besorolást végző úgynevezett Filmszakmai Bizottság tagjait, ez a feladat átkerült a Nefmi hatáskörébe, amely a mai napig nem lépett semmit az ügyben. Az már szinte mellékes, hogy a filmek besorolása egészen a tavalyi év végéig zavartalanul folyt, ám a korábbi bizottság a jogfolytonosság miatt megszűnt.

Arra az egyszerű kérdésre, hogy a minisztérium mégis mikor lép az új tagok toborzása érdekében (a törvény változásaimár elsejétől életbe léptek), azt a választ kaptuk, hogy a miniszter nyílt pályázati eljárást köve tően nevezi majd ki a bizottság új tagjait, a pályázati kiírás kidolgozása jelenleg folyamatban van. Tehát, hogy pontosan mikor folytatódhat a munka, költői kérdés. Ez viszont már csak azért sem túl szerencsés, mert hiába áll fel a sürgősségi alap, ha nem lesznek támogatható fi lmek. Az MNF ugyan sürgős gyorsasággal oszthat majd a moziknak normatív alapon pénzt (erre nagy szükségük is van, mert tavaly semmiféle támogatást nem kaptak, így többen be is zártak), de nehéz lesz artmozinak lenni – artfilmek nélkül. Úgy tudjuk, az exlex állapotra való tekintettel a filmiroda az úgynevezett „automatikus” filmeket (ezek többnyire az A kategóriás fesztiválokon díjjal jutalmazott művek) besorolja a bizottság nélkül, de ez igencsak leszűkíti a lehetőségeket.

A folytonosság kérdésére a válasz sajnos már rég megszületett. Egy kérdés viszont még válaszra vár: vajon mi idézte elő azt a hirtelen változást, hogy most többen is meg akarnak menteni egy filmes szférát, amelyet néhány napja még mindenki veszni hagyott?

Segélyalap van, a vetítéshez már csak filmek kellenek