Minthogy e meglepetést nem kaptuk meg a TV2-től, ráfeküdtünk a távirányítóra, s fél órával később különös műgonddal ellenőriztük: esetleg időutazó gépünk kapcsolóját nyomkodtuk-e. A műsoron ugyanis Sas-kabaré (ATV, TV2), a Bagi, Nacsa kettős (MTV) meg kabaréválogatások szerepeltek. Újdonság annyi, mint a teavaj receptjében. A programdirektorok nyilván vagy nyolc éve előszilvesztereznek valami nyugat-magyarországi wellnesshotelben, azért nem számolhatunk be azóta semmiféle nóvumról.

Létezik viszont az őszinte megoldás, amelyet az RTL Klub mutatott be: a csatorna úgy rajzolta meg az esti adásmenetet, mintha szeptember harmadik vagy április negyedik szombatja lenne. Nem varázsolt elő úgynevezett viccekkel terhelt jeleneteket, hanem a képernyőre küldött néhány amerikai limonádét meg az ötödik generációs VV-klónokat.

Az est nyertese az m2, amely oázis volt a bódult éjszakában: műsorra tűzte a rádió szimfonikus zenekara és további tucatnyi magyar együttes közreműködésével levezényelt koncertfelvételét. Egyetlen Szijjártó Péter s egyéb valóságshow-hős sem feküdt keresztbe a színpadon, miként ’94-ben rögzített kabaré sem szakította meg a műsort, ellenben élvezhető tartalom került a képernyőre. Még akkor is, ha a film nem volt olyan friss, mint a köztársaság halálhíre. A fogyasztó Rúzsa Magdival meg a Heaven Street Sevennel szépen kihúzta éjfélig, s akkor egy pillanatra úgy tetszett, túl van a nehezén, már csak néhány juhbeles virslivel meg egy tál lencsefőzelékkel kell megküzdenie, ám megérkezett a kelet-európai superman, az álomfő, Schmitt Pál, s statikus attrakció keretében tájékoztatott arról, hogy Orbán Viktor mit gondol az új évről. Vita sem lehet afelől, hogy tolmácsként megállta a helyét, köztársasági elnökként meg nem próbálta. Igaz, példás bátorságról tett tanúbizonyságot, mert nem volt toll a kezében, azaz ha hirtelen elé tesznek egy sebtében elfogadott törvényt, akkor percekig tarthatott volna, mire szignálja. E késlekedésnek aligha örült volna a Nemzeti együttműködés rendszere. Sokat azonban nem filozofálhattunk a tintaproblémán, mert a Duna TV máris megkínálta a nézőket az új esztendő első kreatív bravúrjával.

A csatorna nyilván az iskolai ünnepségek forgatókönyvétől szabadulni képtelen közönséget célozta meg, amikor a Himnusz, igazgatói (vesd össze: államfői) beszéd, Szózat útvonalon haladt, s Vörösmarty Mihály költeményével kezdte 2012-t, a mezoszférába rugaszkodás évét. Az egyebekben mind versenyképesebb ATV hajnalig tréfált: az önirónián kívül ugyanis aligha van épeszű magyarázat arra, hogy hozzávetőleg három órán át vetítette Fásy Ádám fesztiválját.

Zárásként nem árt megjegyezni: ha esetleg az ötletguruk évtizednyi hallgatás után jövőre úgy érzik, hogy ideje kitalálni valami újat az évfordulóra, az éjféli program akkor sem változik. Schmitt Pál megint beszél majd.

Csak hogy egy vödör bólé után se feledjük, hol is vagyunk valójában.