Új dimenzió a lehallgatási ügyben
Mint emlékezetes, az eljárást David Cameron kormányfő rendelte el a nyáron, amikor aNews of the World vasárnapi bulvárlapnál követett lehallgatási gyakorlat elképesztő mértéke nyilvánvalóvá vált, és a lap bezárásához vezetett. A procedúra két különálló részből áll. A november közepe óta zajló első a sajtó, a politika és a rendőrség közötti viszonyt boncolgatja, többek között a sajtó eddig követett öncenzúrájának, önszabályozásának fenntarthatóságába, az elkövetett hibák okaiba és orvoslásának lehetőségeibe pillant bele. Amennyire egyáltalán a különválasztás megvalósítható, a második felvonás tér ki a News Internationalnél és nagy valószínűséggel más médiacsoportoknál, illetve a rendőrség kötelékében elkövetett szabálytalanságokra, visszaélésekre.
Az ötven „kulcsfontosságú” tanú közül elsőként e héten a Dowler házaspárt hallgatták meg. Ez volt az első alkalom, hogy Bob és Sally megszólalt a nyilvánosság előtt július óta, amikor kitudódott, a News of theWorld 2002-ben feltörte eltűnt – mint később kiderült –, meggyilkolt, kislányuk mobiltelefonját. Szívszorító volt hallgatni az élő tévéközvetítés során, amikor az édesanya beszámolt arról, hogyan csillant fel a remény néhány nappal Milly elrablása után. Míg a rögzítő korábban „megteltnek” tűnt, hirtelen a kislány hangja szólalt meg, kérve a telefonálót, hagyjon üzenetet. A gyászoló család csak a gyilkossággal vádolt Levi Bellfield tárgyalásának előestéjén tudta meg, hogy azért szabadult fel hely az üzenetrögzítőn, mert a News of the World általmegbízottmagánnyomozó belehallgatott és letörölte a korábbi felvételeket, kíváncsian várva a kétségbeesett család és barátok hívásait.
A bizottság által meghallgatott első hollywoodi sztár, Hugh Grant nemcsak hírnevével, hanem azzal a kijelentésével is új dimenziót adott a vizsgálatnak, hogy vádaskodásának középpontjába nem a News Internationalt, hanem a konzervatív Daily Mailt és Mail on Sunday-t kiadó Associated Newspaperst állította. A színész szerint a Mail on Sunday egy „bizarr” sztori reményé ben hallgatott bele a telefonbeszélgetéseibe. A fáma szerint bajba került Grant viszonya régi barátnőjével, Jemima Khan „társasági hölggyel”, mert késő éjszakánként egy „szexi” hangú filmstúdió-alkalmazottal diskurált. Hugh Grant szigorúbb fellépést sürgetett a sajtóbirodalmakkal szemben, arra való hivatkozással, hogy „nincs még egy olyan, az emberek életét mélyen érintő iparág, amelynek megengednék az önszabályozást”.
A színész úgy fogalmazott, hogy a „média egy része az évek során mérgező hatásúvá vált. Legfőbb eszközei a megfélemlítés és a zsarolás”. Grant részletesen szólt a sajtó és közte tizenhét éve zajló háborúról. Hoszszú tanúvallomása akarva-akaratlanul számos eddig ismeretlen szaftos elemet tartalmazott, többek között egy rövid flört eredményeként nemrégiben született kislányáról. Az oxfordi végzettségű filmművész tíz pontban foglalta össze azokat a „mítoszokat”, amelyekre hivatkozva az újságok megsértik a magánélet szentségét és igazolják a szabályozás hiányát. Ezek közé tartozik, hogy a „celebek megérdemlik nemi életük exponálását, mert hamis imázst próbálnak felépíteni magukról”. Az „önmaguk fontosságáról meggyőződött” bulvárlapok azt képzelik, hogy ők teremtik meg a sztárokat. Ami Grantot illeti, „nincs szüksége a publicitásra, és hálás lenne, ha soha többé nem említenék meg a nevét”.
