Az utolsó csontig

Ötezer láda kerámia-, csont- és egyéb régészeti lelet vár feldolgozásra Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ (MNM NÖK) Daróci úti raktárában, az ország legnagyobb régészeti bázisán.

Itt őrzik az elmúlt évek nagy „autópálya-régészeti” feltárásain előkerült leletanyag több mint felét.

A NÖK-nek – a 2007-ben létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) jogutódjának, a Magyar Nemzeti Múzeum speciális régészeti részlegének – ezen kívül van még négy vidéki bázisa is, ahol közel ennyi régészeti lelet fekszik raktáron a korábbi nagy ásatásokból. A leletek az előkerülésüktől számított öt évig maradhatnak a feltárónál, vagyis ennyi idő áll rendelkezésre, hogy feldolgozzák (tisztítsák, restaurálják, nyilvántartásba vegyék) és átadják őket végleges őrzőjüknek, a megyei vagy más, helyi múzeumoknak.

Egy-egy nagyobb ásatás leleteinek feldolgozása több évig is eltart: például a Bátaszéken előkerült 15 ezer lelet (144 rekesz) feldolgozását három évig végezte a régész. Kárpáti Zoltán, a NÖK megbízott vezetője szerint tudják tartani az ötéves határidőt. A 2007 és 2010 között előkerült leletek 37-38 százalékát már feldolgozták, a leletmennyiség pedig nem bővül nagy ütemben: az útépítések dömpingje lezajlott (2008 volt a csúcsév), a régészek egyre inkább a feldolgozásra fordíthatják idejüket, erejüket. A még folyamatban lévő NÖK-ásatások egy-két év alatt kifutnak. Hat projektet épp most adtak át a megyei múzeumoknak, így már csak hármat visznek tovább.

Emlékezhetünk, hogy tavaly ilyenkor az új kormányzó erő egyik első intézkedése volt az állami régészcég, a KÖSZ feltárási monopóliumának megszüntetése. Az állami nagyberuházásokat megelőző régészeti feltárások joga – a munka, és némi vele járó haszon – ezzel visszakerült a megyei múzeumokhoz. Továbbá ekkor történt a szervezet átalakítása (ekkor lett a KÖSZ-ből NÖK, új vezetővel), s ekkor rendelték a szervezetet a Magyar NemzetiMúzeum fennhatósága alá. A NÖK-kel idekerült a KÖSZ régészeti „öröksége”: a fentebb említett 10 ezer láda lelet, négy vidéki és egy budapesti feldolgozóbázis, valamint a folyamatban lévő munkák fedezetére megkötött szerződések (több milliárd forint értékben).

Az „örökség” felosztása elkezdődött. Tavaly nyáron a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jelentkezett be először közel 100 millió forintra a KÖSZ által feltárt, de a megyét illető leletek feldolgozásáért. A szerződés körül azonban utóbb vita támadt, a Nemzeti Múzeum vezetése vizsgálatot indított, és most szakértők segítik a megoldás megtalálását. A leletátadás tempójával egyébként nem elégedettek a megyei múzeumok. Idén tavasszal egy parlamenti ellenőrző albizottsági ülésen is firtatták, miért olyan lassan kapják meg a leleteket és a tárolásukhoz rendelt pénzt. Az albizottságot segítő régész szakértők, úgy tűnt, nem magyarázták meg a képviselőknek, mekkora teljesítmény közel tízezer láda esetében egyenként számba venni, hogy áll a restaurálás, és abból mennyi munka, milyen feltételekkel adható át.

Egyébként a KÖSZ örökségének átvilágítása már a vége felé jár, így a közeljövőben felgyorsul a megyei múzeumok számára a leletátadás folyamata. Természetesen minden megye csak annyi leletet vesz át, amennyit képes feldolgozni, a többit továbbra is a NÖK restaurálja. De hogy meg tudják állapítani, ki mennyit kaphat, át kell vizsgálni az örökölt szerződéseket, továbbá felmérni, milyen munkákat végeztek el eddig és mennyi van hátra – mert csak ennek alapján lehet kiszámolni azt is, mennyi pénz kíséri majd a leleteket végleges elhelyezési helyükre.

A leletek nagy része jelenleg még a vidéki bázisokon, illetve a Daróci úti raktárban található. Az egykor honvédségi ruharaktárként szolgáló épületben elegendő tárhely áll rendelkezésre a még feldolgozandó és a már feldolgozott, átadásra váró leletek számára is. Mindkét típusra találunk példát, ahogy végigsétálunk a műanyag ládákkal teli, hosszú teremsoron. Az egyik teremben például restaurált, méteres átmérőjű bronzkori gabonatároló agyagedényeket látunk, akár egy felnőtt is meghúzhatná magát bennük. A másikban XVII. századi faházmaradványokat őriznek. És millió apró leletet, csontot, edénydarabokat.

A feldolgozás során mindent meghatároznak, minden csontdarabról megállapítják, embertől vagy állattól származik-e. A kerámia- és üvegcserepekből, ha lehetséges, rekonstruálják, összeragasztják az eredeti edényeket, s kiállítható állapotban kapják meg a nyilvántartási számukat. Itt működik az ország legkorszerűbb régészeti laboratóriuma, ahol Kreiter Attila vezetésével a régészek által föltett kérdéseket próbálják megoldani anyagvizsgálatok segítségével. Olyanokat például, hogy milyen étel lehetett a bronzkori edény falára rászáradt maradvány, vagy hogy milyen összetételű volt a várfalak kötőanyaga. Ezek az interdiszciplináris kutatások korábban ad hoc jellegűek voltak, mivel a múzeumok legtöbbje nem rendelkezik ilyen laborral.

Az már most biztos, hogy a NÖK mint a Magyar Nemzeti Múzeum speciális részlege megmarad a jövőben, mert rendelet írja elő, hogy a több megyére kiterjedő előzetes feltárásoknál a múzeumnak koordináló szerepet kell játszania. Ezt végzi majd a NÖK, de alkalmanként besegíthet a megyei múzeumoknak is, ha egy-egy feltárásnál nincs elegendő ásatási kapacitás.

A Daróci úti az ország legnagyobb régészeti bázisa
A Daróci úti az ország legnagyobb régészeti bázisa
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.