Beülhetünk Takács Marikának
Amely különben ugyancsak múzeumi darab, a felirat keletkezési időpontja homályos, a tárlat berendezői sem tudják pontosan, ki és mikor helyezte el a valóban fekete felületen. Nyilván megvárták, míg a segédeszközt kivonták a forgalomból, s helyette korszerűbb mankót üzemeltek be. Mert az idő halad, a tömegkommunikációval így vagy úgy foglalkozók pedig jól teszik, ha követik, s egyre modernebb eszközöket vetnek be a nézők-hallgatók megnyerése érdekében. A hazai rádiózás és televíziózás múltját bemutató kiállítás ezt a fejlődést kívánja bemutatni a Magyar Rádió épületében.
Rádiómúzeum korábban is létezett a Palotanegyedben, de ez az első kiállítóhely, ahol a nemrégiben egységessé vált közmédia közösen használja a tereket, így mutatva meg, milyen utat járt be a hazai rádiózás, hírügynökségi munka és televíziózás a kezdetektől, vagyis a múlt század húszas éveitől egészen a közelmúltig. Több száz híradástechnikai berendezést láthat, aki a nagyközönség számára ma megnyitó múzeumba látogat.
De hát nem csak. Mert azért ne felejtsük el, amire Cserháti Ágnes, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szóvivője és Salamon István, az intézmény vezetője is felhívta a figyelmet a sajtóbejáráson: a rádióban, de főleg a televízióban megjelenő, megszólaló műsorközlőket, műsorvezetőket szinte családtagként kezelték a hallgatók-nézők, különösen abban a nem túl rövid korszakban, amikor még csak egyetlen csatorna és nem sokkal több rádióadóműködött. Az idősebbek talán családi jó barátként köszöntötték Takács Marikát, Tamási Esztert, Bőzsöny Ferencet és a többieket.
A mostani kiállítás alapja egyébként a már említett Rádiómúzeum anyaga, amely a Magyar Rádió működésének nyolcvanadik évében, 2005-ben nyitotta meg kapuit. Ezt fejlesztették tovább, egészítették ki jókora televíziótörténeti korpusszal, amiben a rendszeres adást 1957 március 1-jén megkezdő MTV történetéhez fűződő darabok csakúgy helyet kaptak, mint a lényegesen fiatalabb Duna Televízióhoz kapcsolódó relikviák és az MTI-nek is külön sarka van.
Találkozhatunk a legelső magyar gyártmányú televíziókkal és rádiókkal, nemzetközi márkák világvevő készülékeivel, riporteri eszközökkel a soksok kilós, háton cipelendő képrögzítő berendezésektől az újabbakig, távírógépekkel, morzejeladóval, elektromos gramofonokkal, lemezjátszókkal, komplett bútordarabszerű és kombinált szórakoztatóelektronikai egységekkel, hangjátékok készítésekor használatos zajkeltő eszközökkel is (figyelem! ajtónyikorgatni is szabad!). Informatív enteriőrökkel is kedveskednek a múzeum munkatársai az érdeklődőknek: az ’56-os sarokban a korabeli eszközök mellett értékes hangfelvételekt lehet meghallgatni, de beülhetünk a bemondók asztala és mikrofonjai mögé – ezt a képet egyébként egy régi kamera rögzíti is. A korfestést segíti továbbá, hogy két szobabelső is helyet kapott a kiállításon, az egyik az 1964-es, a másik pedig 1984-es állapotokat rögzíti, a kor általános híradástechnikai eszközeivel a bútorokon.
A Rádió- és Televíziótörténeti Múzeum ma délután fél hatkor nyitja meg kapuit. A Múzeumok Éjszakája alkalmából rendhagyó programokkal várja a közmédia a látogatókat: a Pollack Mihály térre költözik a Kívánságkosár, lesz gyermeksarok és vásári forgatag, rádiós és tévés játékok is. A Saját hangja, vigye haza játékban részt vevők pedig igazi élménnyel lehetnek gazdagabbak: megtudhatják, milyen hangjuk lett volna a rádióban 70 évvel ezelőtt. A felvételt szakértő munkatársak korabeli szignálokkal, konfokkal egészítik ki, végül a delikvens CD-lemezen haza is viheti a saját műsorát.
Kiállítások Szent Iván éjjelén
Habár a hivatalos program szerint a vidéki múzeumok a múlt hét végén tartották a Múzeumok Éjszakáját, Szombathely a Szent Iván éjjelén ünneplő budapesti intézményekhez csatlakozott. A fővárosban ezúttal is egységes jeggyel – felnőtteknek 1400, gyerekeknek 600 forintba kerül – lehet részt venni a programokon, és közlekedik a múzeumi busz is. Budapest múzeumainak legtöbbje csatlakozott az éjszakai nyitva tartáshoz, de rajtuk kívül számos könyvtárat és más művelődési intézményt is fel lehet keresni.
A Ludwig Múzeum például a nemrég nyílt Moholy-Nagy László-kiállításhoz kapcsolódó vezetésekre és koncertekre csábít. Művészek vezetik körbe a Lu-Múba érkezőket, fellépnek írók és zenészek is. A Kiscelliben Divat a magyar?! egykor és ma címmel egyéjszakás divattörténeti kiállítás látható, a kriptában pedig zseblámpás tárlatvezetéssel várják a látogatókat.
A teljes idei program a www.muzeumokejszakaja.hu webcímen érhető el.
