Hogy kicsoda Láng György? A neve a legtöbbek számára talán a Tamást-emplom karnagya című Bach-életrajz, esetleg Botticelliről írt monografikus igényű regény kapcsán lehet ismerős. Azt már talán kevesebben tudják, hogy Kodály tanítványa volt a Zeneművészeti Főiskolán, karnagyként és zeneszerzőként szerezte diplomáját. Pályájába a háború szólt bele drasztikusan, de a haláltáborban sem hagyta el életkedve: lapot szerkesztett. Az „Alpenjager Tábor” volt az egyetlen deportációs újság. Túlélte a háborút. Az ötvenes években sem lankadt szervezőkedve, énekkarokat gründolt, előadásokat tartott zenei és képzőművészeti témákban. Az őt ért politikai támadások miatt azonban nem tudott kiteljesedni a karrierje. Olvassuk: bárzongoristaként dolgozott, hogy eltartsa a családját, szabadidejében pedig írt és komponált. Kamaraművei mellett Concerto Ebraico című hegedűversenyét tartják legjelentősebb alkotásának – a zsidó motívumokkal operáló darabot lényegében a deportációs vonaton írta. Örök, javíthatatlan optimista volt.

Koncerttermi ősbemutató – így jellemezhető a székesfehévári Vörösmarty Színházban június 6-án megrendezendő koncert, amelyen épp a legfontosabbnak tartott Concerto Ebraico csendül majd fel, a szólista Szabadi Vilmos, a karmester Drahos Béla lesz. Jogos a kérdés: hogyhogy csak most mutatják be a több mint hatvan éve született darabot? Igazság szerint nem „igazi” premier ez, hiszen 1993-ban már elhangzott a mű a Magyar Televízióban, és a kapcsolás nyomán Izraelben is, csakhogy az „tévés koncert” volt, közönség nélkül. (Hanglemezen egyébként meg is jelentette a darabot a Hungaroton, 1998-ban.)

Akkor a rádiózenekar játszotta a Concerto Ebraicót, amelynek húsz évig első fuvolása volt a mostani karmester, Drahos Béla is. Csakhogy a sors úgy hozta, aznap éppen váltótársa zenélt. De azért meghallgatta a koncertet, és megfogta a mű rendkívüli mélysége, áramlása. A fiatal fuvolistában akkor még nem tisztult le a kép: ez a Láng György ugyanaz a Láng György, aki A Tamás-templom karnagyát is írta. Erre sok-sok évet kellett várni.

Nemrég történt, hogy éppen Szabadi Vilmossal koncerteztek, mikor egy közös ismerősük, Bárdos Péterné a figyelmükbe ajánlotta a Concerto Ebraicót. No ekkor vált világossá igazán, kicsoda is Láng. Elkezdtek hát kutatni a partitúra után, ám nem jártak sikerrel. Drahos felkereste Rásonyi Leát, a ’93-as koncert szólistáját, és a rádió kottatárosát is, de egyetlen példányt sem talált a hegedűversenyből. Végül előkerült egy kéziratos darab, az özvegy jóvoltából, ebből készíttetett – saját költségén – gyönyörű, géppel szedett partitúrát Bárdos Péterné. A karmester azt mondja, ahogy haladtak a munkával, egyre fontosabbá vált a számára, hogy ezt a méltatlanul elfeledett művet élő közönség elé vigye. Ne csak a tévéarchívum őrizze. Az egyik évadzáró koncertre esett a választása: a publikum június 6-án lehet tanúja a koncerttermi ősbemutatónak a színházban.

Drahos Béla elmondása szerint miután híre ment, min dolgoznak éppen, egyre több szólista és zenekar kereste meg a tervvel: ők is játszanák a művet. – Remélem, hogy nemcsak a jelentős életrajzok, regények, tudományos munkák nyomán marad fenn Láng György, e sokrétű és invenciózus személyiség neve, hanem zeneművei okán is – így Drahos, aki abban is bízik: a mester hegedűversenye ezután népszerű és sokat játszott darab lesz. Hiszen a zsidó népi motívumokon alapuló, közérthető, szívgyönyörködtető muzsika a mélységtől a szárnyalásig, a fájdalomtól a boldogságig, a sírástól a kacagásig ível.

Erre mondják, hogy minden benne van.

Lang-Gyorgy-Concerto-Ebraico