Kik ütik a pakkot, a héroszok?

Igen, ők a hőseim. A válogatott meccsei lenyűgöznek. Nevesítem is őket, a képeimen ott van a fiatalon elhunyt ifj. Ocskay Gábor, de Palkovics, Hetényi, Szuper Levente is játszik nálam.

A dinamizmus esztétikáját ragadja meg?

A dinamizmus vonzza a színeket és a formákat. A legnagyobb hatást rám Fernand Leger,Marcel Duchamp, Bocconi, Juan Gris gyakorolta. Az, amikor a művészek a körülöttük lévő világot és a formákat átszervezik. Az érzékeléskor a művész a középpontja a gömb alakban futó, őt minden oldalról körülfonó áramlatoknak. Ez Bocconi mondja művész pozíciójáról. Persze én nem kubista-futurista festészetet művelek, hanem a saját Opánszki-nyelvemen szólok. Ha a színes, lüktető képsorozataimmal találkozik a néző, mondhassa azt: ez a mai világ.

Hullámzás, lüktetés, bemosódások – ezt látom. Közben a reális történet is megjelenik, a győzelem mámora, a vereség szomorúsága.

A tévé képei, az újságfotók a modellek, de az eredmények is meghatározzák a képek hangulatát. Most volt a világbajnokság, nagyon letört, hogy nem jutottunk föl az elitbe. Ezt is föl kell dolgoznom, átadnom a nézőknek. Hogy milyen a bukás. Nagyítok, közeliket adok, elmosom a figurát, de nem vagyok hiperrealista. A magam gesztusaival dolgozom. Az új médiumok átjárják egymást, ám a végeredmény az enyém. Átélés a médiummal és átlényegítés a képeimen. Az egyetemen indult a dinamizmus projektem, autókat, jégkorongozókat festettem, s eljutottam a teljes absztrakcióig. A diplomamunkám nonfiguratív képekből állt. Amikor visszatértem a hokisokhoz, már az absztrakt formákból építettem vissza a figurákat! Az új ember megragadása a célom.

(A beszélgetés elhangzott a Klubrárdió Mecénás című sorozatában, május 9-én)

Opánszki Tamás festménye: Szuper Levente