Történelem őrülteknek, gyalog
A Halászbástya–Bazilika–Hősök tere viszonylatokat bejárni természetesen továbbra is kötelező gyakorlat, de egyre több hozzánk érkező e nemes kulisszák mögé is szívesen benézne. A lehetőség immár megvan, több cég kifejezetten azokra a turistákra kalibrálja kínálatát, akik a megszokottnál mélyebbre és másképp merülnének el a budapesti építészet-, művészetés várostörténetbe, általában véve a hely kultúrhistóriájába.
Az egyik ilyen vállalkozás aUnique Budapest, amelynek, mint a társaság ügyvezetőjétől, Hajdu Lászlótól megtudtuk, legnépszerűbb ajánlata most a Szecesszió, eklektika, kultúra című interaktív cserkelés. A csoportokat a Honvéd utcai Magyar Szeceszszió Házából indítják útjukra, (egyebek mellett) megmutatják és megmagyarázzák nekik a Szabadság teret, a Lechner-féle Posta-takarékpénztárat, a Hold utcai csarnokot, az Oktogon palotáit, a Párisi nagyáruházat és abban a Lotz-freskókat, a Nagymező utcát és abban a Mai Manó Házat, végül pedig a pillanatnyilag galambtanyaként működő Balettintézetet és az Operaházat. A kettes számú favorit a Villák, paloták című csomag, az Andrássy út legszebb palazzóival, a Kogart 1-gyel és 2-vel, az Epreskerttel és a szomszédos Jókai–Feszty-villával. A hármas számú A zsidó negyed titkai c. opció, mindenekelőtt a három pesti zsinagóga (Dohány utca, Rumbach Sebestyén utca, Kazinczy utca), a Klauzál tér, a Dob utca, a Király utca történetének, egykori és mai kincseinek bemutatásával, mint amilyen például a Kádár étkezde, a Fröhlich cukrászda és a Klauzál téri kóser borszaküzlet. Kedvelt kirándulás
A belváros kincsei című is, a Klotild-paloták, a Szervita tér, a Váci utca és a Vörösmarty tér város- és kultúrtörténeti vonatkozásaival és olyan extrákkal, mint a kontinens egyetlen működő szecessziós virágüzletében, a Váci utcai Philanthiában, valamint egynémely körgangos házakban tett látogatás. A túravezetők kitérnek a környék füstbe menni látszó építészeti terveire is, tehát szó esik a Szervita téren nem épülő Buborékházról és a Kempinski szálló mellé álmodott Zeppelin-házról. Végül pedig ott van A retrokorszak címen kínált helyszínelés egy belvárosi retrobutikkal, az Astoria hangulatos, közép-Kádár kori aluljárójával, a megboldogult Úttörő Áruházzal, a Tisza cipőbolttal, a Szimpla néven ismert romkocsmával, az Elektrotechnikai Múzeum pazar neongyűjteményével és a legretróbb retróval, tehát a budapesti metróval, amely Budapest legattraktívabb retroskanzenjébe viszi az utazót: a Moszkva térre.
A Beyond Budapest nevű vállalkozás nem harap ekkorát, legalábbis a térből: kifejezetten józsefvárosi élményeket kínál a megszokottól eltérőre fogékonyaknak. A társaság egyik alapítója, Baglyas Gyuri a szociokulturális túráknak hívott séták közül a Nyócker málló pompája címűt emelte ki először, ez a Nemzeti Múzeumnál kezdődik, ahonnan a Bródy Sándor utcába (Magyar Rádió, 1956), a Szentkirályi utcába, a Mikszáth térre (gyakorlatilag innen indult a világ gyufagyártása), majd a Krúdy Gyula utcába és a Lőrinc pap térre (Jézus szívetemplom, jezsuitadeportálás) viszik a csoportokat. A Barangolás a palotanegyedben című bejáráson mindenekelőtt a mondott terület arisztokratapalotáit (pl. Festetics-palota) mutatják be az érdeklődőknek, a városnegyed kialakulásával, történelmével és kulturális szerepével is megismertetve őket. Mindemellett nekik is van egy túrájuk, amelyen a pesti zsidóság hagyatékával szembesítik az érdeklődőket – méghozzá naná, hogy a józsefvárosival. A Bálint Házzal együtt kitalált Nyócker csillagai című kirándulás résztvevői a Teleki téren beleshetnek egy egyedülálló lakás-zsinagógába, szembesülhetnek a Gutenberg téri rabbiképzővel, a Nagyfuvaros utcai zsinagógával és egy hajdani likőrgyárral, amelyet egy zsidó család működtetett a köz megelégedésére. A delikátesz a Népszínház utcai Jezsek cukrászda, különleges zsidó édességeivel.
A Budapest Scenes című alternatív idegenforgalmi társulás felhozatalában még jobban keveredik a fény az árnyékkal: Történelem őrülteknek fantázianevű kirándulása tág keretében felviszi vendégeit a várnegyedbe, ahol bemutatja a ragyogó katolikus, protestáns, muszlim és zsidó örökséget, de közben a föld alá is leengedi őket: van egy ház a Várban (a cím titkos), amelyből a kuncsaftokat aláereszti a hatalmas budai barlangrendszer egyik termesedésébe. A budapesti hidak történelmét, kultúrtörténeti vonatkozásait és a vonatkozó anekdotákat áttekintő kiránduláson a lánchídi lánckamra nyirkos setétjében fokozza tovább az izgalmat, a magyar főváros háborús és hidegháborús óvóhelyeit számba vevő utazáson a csepeli és kőbányai mélységekkel barátkoztatja meg a fizető nézőket, csakúgy, mint a második világháborús emlékeket felvonultató körúton, ahol emellett persze a talajszint feletti nyomokat is megszemlélik, hangsúlyt téve azokra a legendás épületekre, amelyek már nem láthatók (pl. Lloyd-palota – ma Sofitel hotel) vagy egészen másképp néznek ki, mint a világégés előtt (királyi palota). A céget képviselő Somogyi Leventétől mindezen túl megtudtuk: a konkurencia miatt erősen konspiráló vállalkozásnak van egy jolly jokere is: egy pazar háborús magánygyűjtemény, amelyet több túrán is megmutat, a gyűjtő nevét azonban ugyancsak hétpecsétes titokként őrzi.