– Mivel viszont a főváros csökkentette a levéltár költségvetését, a gyűjtemény ezentúl nem adja ki a Budapesti Negyedet – mondta lapunknak Gerő András történész, a folyóirat főszerkesztője, aki úgy gondolja, hogy az 1998-ban Pro Urbe, 2009-ben Csengery Antal-díjjal kitüntetett folyóiratra szüksége van a fővárosnak. Évente négyszer jelent meg a Budapesti Negyed, eddig összesen hetven, több száz oldalas kötet. A lapban a kezdetektől egy-egy előre elhatározott témakörben felkutatott dokumentumok, tanulmányok, szépirodalmi szövegek kaptak helyet. Politikával a Budapesti Negyed sosem foglalkozott, „csak” a főváros múltjával és jelenével. Akadtak Budapesthez kötődő írók munkásságát feldolgozó, kultúr- és várostörténeti fenoménekkel foglalkozó, a valóra nem vált városkoncepciókat bemutató, és a lehetséges jövőről szóló kötetek is. A számok szakkönyvként, forrásmunkaként is funkcionálnak.

– Az emlékezet elkopik, csak az marad meg, amit megírnak – emlékeztetett a főszerkesztő, aki január közepén levelet írt Tarlós István főpolgármesternek, amelyben arra kérte a városvezetőt, gondolja át, hogyan lehetne megoldani a lap jövőbeni sorsát. Mivel harminc napon belül válasz nem érkezett, februárban újabb levelet írt, amelyre ugyancsak nem válaszoltak. Gerő ebből az általa formailag is kulturálatlannak ítélt viselkedésből azt a következtetést vonta le, hogy Tarlós, illetve a Fővárosi Önkormányzat nem érdekelt a város kulturális tudatának és emlékezetének fenntartásában, s abban sem, hogy Budapestnek ethosza legyen. – Vagyis nem érdekelt abban, amitől éppen ő Budapest főpolgármestere. Inkább rombolója, mintsem támogatója a főváros kultúrájának – fogalmazott a főszerkesztő.

Nem csak a Budapesti Negyed sorsa kétséges, hasonló cipőben jár a BUDAPEST folyóirat. A havonta kétezer példányban megjelenő lap önkormányzati támogatásban soha nem részesült. Már ami az új folyamot illeti, hiszen a rendszerváltás előtt ez a Fővárosi Tanács kulturális havilapja volt, amelynek finanszírozását a Demszky Gábor vezette új önkormányzat megszüntette, mondván: akkor legyen ilyen újság, ha el tudja magát tartani.

– Egy ilyen típusú újság persze nemtudja önerőből fedezni a saját költségeit – így Buza Péter főszerkesztő, aki hét évvel ezelőtt újraindította a BUDAPEST-et. Mostanáig úgy működött a finanszírozás, hogy a szerkesztők, a Nagy Budapest Törzsasztal köré csoportosuló értelmiségiek megkeresték azokat a kapcsolatokat, amelyek révén a tematikához kötődő támogatásokhoz juthatott a lap. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal például az egyik tekintélyes támogatójuk volt – ezért cserébe az újság helyet biztosított a témába vágó írásoknak, amelyek egyébként hangsúlyozottan nem PR- vagy reklámcikkek, hanem szerkesztőségi tartalmak. De egyéb fővárosi intézmények is elfogadták, hogy a BUDAPEST programja a polgár-, a társadalomépítésben, a város szellemi építésében is fontos. Most azonban, a mindenkit sújtó kulturális forráselvonások miatt az összes eddigi finanszírozójuk visszavonulót fújt.

– Senkire sem haragudhatunk, hogy nem harapja le a kedvünkért az egyik ujját, de az igazság az, hogy Budapest polgárai nem tudják eltartani a lapot. De ez nem is az a fajta folyóirat, amely azért jelenik meg, hogy anyagi hasznot hozzon. A feladata, hogy formálja a társadalmat, szedje össze, dokumentálja a várossal kapcsolatos ismereteket, történeti információkat, építse rendezett ismeretté az életünkkel kapcsolatos tapasztalatokat. Így egyszer majd forrásmunkaként is használható lesz a BUDAPEST – mondta Buza Péter. A főszerkesztő azért keresi a kiutat: fővárosi múzeumokkal, szakmai szervezetekkel, fővárosi kerületekkel tárgyal, eddig kevés sikerrel. A főváros legfelső vezetésével pedig nem talál kapcsolatot. Nem konkrét személyre: a helyzetre dühös. Hogy a főváros nem ismeri fel, egy ilyen jellegű folyóirat fennmaradása eminens érdeke Budapestnek.

– Nem tudjuk támogatni a folyóiratokat, lapokat. Egyszerűen sajnos nincs erre pénze az önkormányzatnak – válaszolt a Népszabadság kérdésére Szűcs Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója.

Egyelőre nem tudni, szerepel-e a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) költségvetésében a Városháza Kiadó működtetésére szánt összeg. Az illetékesek jövő hétre ígértek felvilágosítást. Az 1992-es fennállása óta több mint száz kötetet megjelentető kiadó Budapesthez kapcsolódó könyvekkel, fotóalbumokkal gazdagította eddig a fővárosról való tudásunkat. A kiadó az elmúlt években 8,2 millió forintból működött.

Az emlékezet elkopik, csak az marad meg, amit megírnak