De legalább ugyanilyen fontos az is, hogy a mű egyáltalán nem követi a hazai dokumentumfilmes iskolát, képileg számos játékfilmes eszközt használ, dramaturgiája is zsánerszerű ívre épül. Oláh Kata rendező szerint mindemellett az is cél volt, hogy a filmen lehessen nevetni. Ezért számos olyan dialógus is bekerült a műbe, amely oldja a feszült hangulatot, és azt remélik, ennek köszönhetően egy átlagos tévénéző is be tudja majd fogadni a filmet és az általa felvetett kényes témákat.

– Igyekszünk olyan színvonalas, tartalmas és minőségi műsorokat előállítani, amelyek a régióban, így Magyarországon is aktuális témákat jelenítenek meg egy-egy emblematikus figurán, emberi sorson keresztül – mondja Schulteisz Katalin, a Romazsarukat gyártó HBO produkciós vezetője. Az amerikai anyacsatornától átvett recept szerint a művek karaktercentrikusak, és akár provokatív témákat is készek feldolgozni. A magyar HBO-nál tavaly kezdődött a dokumentumfi lmek gyártása: A Pierre Woodman-sztori és a Miss Plastic – A szikék szépe volt a két első alkotás, ezeket követte idén szeptemberben a Láthatatlan húrok – A tehetséges Pusker nővérek. A Romazsaruk holnap érkezik a képernyőre. Ezzel pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy az előrefizetéses mozicsatorna közszolgálati feladatokat végez. Önként.

A Romazsaruk három ember sorsára koncentrál, de valójában csak az egyikük rendőr: Turgyán Sándor, aki járőrvezető Budapesten a VIII. kerületben. Igazi angyalarcú férfi, olyan figura, amilyet rendőrben ritkán látni. Az alkotók kamerája elkíséri a lőgyakorlatra, az eligazításra, konkrét helyszíni intézkedésekre. Izgalmas ahogy a film feltárja a roma rendőr szerepét, illetve származásának jelentőségét a főváros hagyományosan „legszínesebbnek” gondolt kerületében; elgondolkodhatunk rajta, hogy talán ezért is utasítják el rendszeresen az áthelyezési kérelmét. Hiába szeretne hazaköltözni Mátészalkára, úgy tűnik, Budapesten kell maradnia.

– A rendőrség nagyon pozitívan állt hozzá a forgatáshoz, mindent megtettek, hogy segítsék a munkánkat – mondja Oláh Kata rendező. Az már a rendszer hibája, hogy nagyon nehezen találtak roma származású rendőrt. Egészen pontosan olyat, aki kész vállalni is a származását. A rendőrség ugyanis értelemszerűen nem tartja nyilván a munkatársak nemzetiségét, a fővárosban pedig Sanyi volt az egyetlen, aki hajlandó volt roma rendőrként megjelenni a filmvásznon – tudtuk meg a rendezőtől. A másik két bemutatott sors a múltat és a jövőt reprezentálja. LóléMihály már nyugdíjas, de nem bánná, ha viszszatérhetne a rendőrség kötelékébe, mert úgy érzi, rengeteg energiatartaléka van még, és igen sok lenne a tennivaló is.

Mihály csaknem tizenhárom évet húzott le körzeti megbízottként két olyan Heves megyei faluban, ahol a romák a lakosság majdnem felét teszik ki. A stáb visszatér vele ezekre a helyekre, ahol szeretettel fogadják. Kiderül ugyanakkor, hogy a rendőrség most emberhiánnyal küzd. A film révén még a kocsmába is benézhetünk, ahol a helyi poharazók állítják, szép emlékeket őriznek Mihályról – a többi romáról viszont egészen mást gondolnak. Oláh Kata erről úgy vélekedett: fontos volt, hogy a társadalomban egyáltalán nem ritka előítéletek is helyet kapjanak a filmben, nem beszélve az amúgy ugyancsak közkeletű „cigánybűnözés” kifejezésről – úgy tűnik, a forgatáson tényleg nem voltak tabutémák.

– Mindenki, aki szerepel a filmben, írásban nyilatkozott, hogy hozzájárul a szerepeltetéshez. Ezt az HBO is megkövetelte – teszi hozzá a rendező.

A jövőt a kiskunhalasi Szűcs Beatrix képviseli, akinek szülei mindent megtesznek azért, hogy a lányukból diplomás ember legyen. A lány jelentkezik a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolába, habár édesapja jobban szeretné, ha valami „lányos” szakmát választana. Mondjuk, legyen kozmetikus. De nem állnak a lány választásának útjába – ám a sors közbeszól, Beának nem sikerül a felvételije. Ezt az információt az utolsó képsorokból olvashatjuk ki. Ahogy azt is, hogy Sanyinak szinte már szenvedélye az áthelyezési kérvények írása, meg azt, hogy Mihály hiába próbál visszatérni a rendőrséghez, nincs számára visszaút. Ezek pedig a dráma felé billentik el a tragikomikus hangvételű művet. Mesteri húzás: szinte lehetetlen nem továbbgondolni a filmet.

A három szereplő közül valójában Sanyi az egyetlen rendőr