Nobel-díjas végrendelet
Alfred Nobel úgy rendelkezett, hogy halála után az általa szabadalmaztatott koporsóba temessék el, amelyen légzőlyuk és a jelzőharang megszólaltatásához szükséges kötél is volt.
1888 áprilisában a svéd feltaláló (dinamit), gyáros Alfred Nobel egy francia újságban saját nekrológját olvasta. Vaskosat tévedett a szerkesztőség, hiszen a bátyja, Ludvig Nobel távozott az élők sorából. Mivel a nekrológ cseppet sem volt hízelgő, AlfredNobel hamarosan átírta testamentumát. 1895. november 27-én kelt végrendeletében – amit maga fogalmazott, az általa kevéssé becsült jogászok közreműködése nélkül – egész vagyonát egy alapítványra hagyta.
Azt kívánta, hogy a befolyó öszszeget évente ítéljék oda azoknak, akik az előző évben a legkiemelkedőbb felfedezést tették a fizika, a kémia, az élettan és az orvostudomány, az irodalom területén, illetve a legtöbbet tették a békéért. Felülírva akaratát 1969-től közgazdasági Nobel-díjat is osztanak.
Hogy miért nincs matematikai Nobel-díj? Erre többféle feltételezés is létezik. Az egyik, hogy Nobel nem tudta megbocsátani házvezetőnőjének, hogy állítólag egy matematikussal szökött el tőle. Egy másik szerint Nobelnek volt egy harminc évvel fiatalabb barátnője, akit egy alkalommal rajtakapott egy matematikussal.
Alfred Nobel 1896. december 10-én hunyt el – három évbe telt, mire létrejött a Nobel Alapítvány. A díjakat Nobel halálának év fordulóján osztják ki, a kitüntetet tek egy érmet, egy oklevelet és egy nagyobb összeget kapnak. A pénz az első évben (1901) is igen je lentős volt: 150 ezer svéd korona, idén már tízmillió svéd korona járt.Mi, magyarok 2002-ben örülhettünk legutóbb. Akkor Kertész Imre ka -pott irodalmi Nobel-díjat.
Ötven éven át titkos, hogy egy adott évben kik voltak jelöltek, így akikről manapság azt halljuk, hogy őket egyszer-kétszerakárhányszor jelölték már, lehet, hogy igazat mondanak, de inkább a vágyaikat közlik. Ötven év múlva azonban bárki ellenőrizheti az igazságot.
