Egyre inkább úgy érezzük, a hely beérett, és az igazi nagy éttermek erényeit csillogtatja. Az enteriőr az időmúlásával és az apró változtatásokkal szintén mélyebb ízlésvilágot tükröz. Az ezüstmedallion székek és a MOOOI klasszikus, Maarten Baas által tervezett székeire megszólalásig hasonlító fekete „fotelek” nagyon finoman segítik egymást, és jót tett, hogy megszabadultak a plazmatévétől is. Az ebédmenü illeszkedik a mai igényekhez. Rövid, egyszerű, és árában is tükrözi a jelen állapot diktálta szerényebb árfekvést.

Előbb házi kenyér kevés vajjal. A kenyér valamikor kora reggel sülhetett, és az asztalunkhoz érkezéséig sokat vesztett abból, ami a friss, finom, illatos kenyeret jellemzi – igaz, ez az egész ottlétünk leggyengébb pontja, és a rozmaringos kenyér még így is megőrzött valamit frissességéből.

Ököruszály-eszencia érkezik erdei gombás derelyével, zöldséggel és húsbetéttel. A leves színe már-már a borostyánra emlékeztetett, ízében is mély, nagyon magabiztos. Az élményt csak az árnyékolta be valamelyest, hogy felszolgálásakor majd harmada benne maradt a leveskiöntőben, amit nagyon sajnáltunk, mert igen finom volt.

A sültparadicsom-leves bivalymozzarellával és pestodekorral szintén nagyon jó ízű, tiszta, finom-lágy, szinte olvadó mozzarellával és könynyed pestocseppekkel. Egyedül a sült paradicsom jellegzetes, enyhén karamellizált íze hiányzott a kompozícióból.

Szarvasgombás homárrizottó következik véreshurkaropogóssal. A tökéletesen készített, feszes húsú homárolló alatt a rizottó kiváló állagú. A homáröntet lágyan öleli körbe. Sajnos a véreshurka-ropogóst túlzottan eldugták a homárhús és a rizs közé, amitől pont ropogósságát veszítette el.

Igazán ropogott viszont a „ropogós császárhús burgonyafőzelékkel” című fogásban a császárhús bőre, és a mai napot a burgonyafőzelék koronázta meg. Finom burgonyakarikák könnyű-selymes espumával (habbal). Kategóriájának remekműve.

A desszert is hozza, amit most már elvárunk. Somlói galuska, XXI. század. A pohárdesszertként, nemes alapanyagokból feldolgozott somlói szép, innovatív darab. Megjelenésében, ízében magas tudású, fogyasztása mégis kissé nehézkes. Másikunk túrógombócot kér eperöntettel, tejföllel. A desszert olyan, amilyen az egy tisztességes túrógombóctól elvárható, se több, se kevesebb. Üzleti ebéd kategóriában, belvárosi viszonylatban versenyképes, egyedül a 30×30 centis, olcsó textilszalvétát érzem rangon alulinak. A kiszolgálás, egykét feledékeny részlettől eltekintve, a helyhez illő, gyors és pontos. Esténként pedig a Magyar Evolúció menü és az Onyx Prestige menü fogásait kóstolva lehet elmélyedni Széll Tamásék kreációiban.

Infó:

ONYX Budapest V., Vörösmarty tér 7–8. Asztalfoglalás: +36 (1) 429-9023 Web: onyxrestaurant.hu