Hol a helye az Operaháznak?
A szokásostól csak második felvonásában eltérő évadnyitót tartott hétfőn az Operaház. Nem volt füttyögés, mint korábban Hegyi Árpád Jutocsa idején, viszont megfagyott a levegő, mikor Szőcs Géza államtitkár bejelentette: a Magyar Állami Operaháznak a világ vezető társulatai között a helye, de ez most nem mondható el róla. Mégis ezt várja el az intézménytől a kormány. Hogy ezt a célt szolgálja-e, hogy a kabinet egy operaénekest nevezett ki miniszteri biztosnak, aki majd gazdaságilag átvilágítja a színházat, és javaslatokat tesz, hogyan lehet leghatékonyabb szervezeti formában működtetni, azt nem tudjuk. Nyár elején röppent fel a hír egy bécsi bulvárlap nyomán, hogy Orbán Viktor a bécsi Staatsoper nemrég távozott igazgatójával, Ioan Holenderrel tárgyal arról, hogy ő lenne a pesti Operaház igazgatója, magával hozva a bécsi opera eddigi balettigazgatóját, Harangozó Gyulát. Holender, aki amúgy évek óta Vass Lajos, a jelenlegi főigazgató tanácsadója, cáfolta ezt a hírt.
Aztán augusztus végén Harangozó Gyula nevétől volt hangos a sajtó és az Operaház. Úgy hírlett, azt a feladatot kapta, hogy szakemberekkel vizsgálja meg, hogyan lehetne az intézményből pénzügyileg stabilan működő gazdasági társaságot alakítani. Mint nemrég megírtuk: Harangozó 2005-ig tíz éven át volt a MÁO balettigazgatója, majd az utóbbi öt évben bécsi balettdirektorként egyesítette a Staats- és Volksoper tánckarait. Vezetésével a külön költségvetéssel működő közös együttes nyereségessé vált, és a szakembert osztrák becsületkereszttel jutalmazták. Legutóbb ő is pályázott – Keveházi Gábor mellett – a budapesti balettigazgatói posztra, de Keveházi kapott öt évre megbízást.
Állítólag még be sem lépett az Yblpalotába Harangozó, máris felmondott Keveházi Gábornak, a jelenlegi balettdirektornak. Ekkor még csak szóbeli kinevezése volt, az írásosat a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól (NEF-MI) várták. Pár nappal később a NEF-MI kultúráért felelős államtitkárságának sajtófőnöke, Albert Dénes azt közölte az MTI-vel: Réthelyi Miklós miniszter nem írta alá a kinevezést, így Harangozó nem járhatott el miniszteri biztosként az Operaházban. Egy múlt heti sajtótájékoztatón az MTI munkatársa ugyancsak erről faggatta Szőcs Géza államtitkárt. Akkor Szőcs azt válaszolta: a kulturális tárca felkérte miniszteri biztosnak Harangozó Gyulát. Ezzel kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak egyetértési joga van, és ezt a választ várják.
Míg Szőcs és a kulturális tárca a megerősítést várta, fordult a kocka, és másik jelöltet neveztek ki : Horváth Ádámot. Ő egyébként 2006-ban volt már művészeti vezető a dalszínházban. Lévén Horváth operaénekes, egy szakértő testülettel fogja átvilágítani az intézményt. Ezt ő meg is erősítette lapunknak. Azt is elmondta: nem egészen egy hete értesült arról, hogy ő lesz a miniszteri biztos, és nem Harangozó. A hír nem lepte meg, mert mint mondta, „jelek mutattak erre”.
A tegnapi évadnyitón találkoztunk Harangozó Gyulával, akitől azt kérdeztük, mit tud arról, miért nem ő kapta a kinevezést. A korábbi balettigazgató elmondta: Bécsben és Budapesten is tart majd sajtótájékoztatót az ügyről. Egyelőre annyit akar csak nyilvánosságra hozni: „Az év elején megkeresett az új magyar kormány megbízottja, és hazahívott, akárcsak több külföldön sikeresen dolgozó magyart. Azt akarták, hogy új, jobb, korrupciómentes Magyarországot építsünk együtt. Ennek dacára mikor több mint tízmilliós visszaélést találtam az Operában, egy nappal később visszahívtak”.
