A szakmának és a laikusoknak szeretne szólni a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja. Bár gyerekeket is szívesen látnak, de egyfajta felnőtt játszóteret alakítanak ki a helyszínen a nyertes pályázatot képviselő két építész, Ferencz Marcel és Wesselényi-Garay Andor tervei nyomán. A kiállítás célja, hogy bemutassa azt a vizuálisan még értelmezhető elemet, amelyet az építészet alapegységének tekinthetünk – mondja a kurátor Wesselényi-Garay. Kiinduló gondolati pontjuk nem a ház, hanem a vonal, amely az épülettel egyenértékű kifejezésmód.

Arra is figyelmet fordítanak a tervezők, hogy a rajzok keletkezését megmutassák. Éppen ezért 18 hazai és 22 külföldi építésszel forgattak rajzos interjút. Többek között Bán Ferenccel, Ekler Dezsővel, Finta Józseffel, Vadász Györggyel, a portugál Eduardo Souto de Mourával, a japán Sou Fujimotóval, valamint az osztrák Wolf D. Prix-vel. A pénteki, Műcsarnok-beli sajtótájékoztatón az alkotók nem titkolták: nem ment ez a „kamera előtt rajzolás” mindig nagyon egyszerűen, hiszen az építészek nincsenek ehhez szokva. De egy idő után kirajzolódtak a már megépült tervek illusztrációi, bizonyos helyzetek, kérdéseke grafikai válaszai, skiccek.

A pavilonban elhelyezett rajzkiállítás és az említett filmek egyébként másfajta funkcióval is szolgálnak: a világítást garantálják a vonaltengerben. A magyar pavilon gerincét ugyanis függesztett fonalkötegekbe rendezett pillérek adják, a fonalak végét pedig hegyezetlen, kifúrt, radíros ceruzák feszítik majd. Ferencz Marcel a sajtótájékoztatón – többek között – arról beszélt: az installációhoz 17 ezer ceruzát és 90 kilométernyi, 700 kilogrammnyi fonalat használtak fel.

A pavilonban nemcsak bámészkodni, hanem nyomot hagyni is lehet. Kiállítanak ugyanis egy 2,5 méter átmérőjű kerek, asztalszerű plexilapot, amelyre speciális tűvel karcolhat bármit a betérő, mondván: rajzolni nem csak ceruzával lehet. A pavilon zárása után grafittal bekenik a plexi felületét, így a lapból önálló műalkotás válik.

Mindemellett gyűjtöttek használaton kívül, elrágcsált végű, kitört hegyű ceruzákat, amelyeket szintén kiállítanak, ezzel is igazolva azt a teóriát: a gyerek rajzzal kezdi az életét, az öreg pedig életrajzzal fejezi be.

A pavilonkészítők amúgy azt kérték a hazai építésztársadalomtól: szöveggel és grafikával válaszoljanak arra az egyszerű kérdésre, fontos-e a rajz. Hatvankilenc építész százkilencvenöt rajzzal jelentkezett a felhívásra. Ezek (is) megtalálhatóak az ez alkalomra készült, 340 oldalas katalógusban. A vaskos kötet vonalszőtteses borítóját Tasnádi József készítette, mégpedig úgy, hogy a könyvben szereplő összes rajzot egymásra halmozta. A mindenkit a címlapra elv nyomán pedig mindenki egyaránt fontos lett – a külföldi sztár és a hazai pályakezdő. (A katalógus tartalma megtalálható a borderlinearchitecture.com oldalon.)

A projektet és annak megvalósulását a kulturális tárca 50 millió forinttal támogatja a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretén keresztül – mondta Boros Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium főosztályvezető-helyettese, míg a Műcsarnok igazgatója, Petrányi Zsolt nemzeti biztos azt jelentette be, hogy a jövő évi, 54. Velencei Képzőművészeti Biennálé pályázati anyaga már megtalálható az intézmény honlapján. A leadási határidő: október 11.