Szép gondolat a kortárs irodalom és film-, illetve tévéművészet összekapcsolása, még ha nem is új. Az utóbbi másfél-két évtizedben azonban olyannyira feledésbe merült, hogy tavaly, amikor a Litera irodalmi portál és az Unió Film Hajónapló-sorozata fölelevenítette, meglepetésnek számított. A Magyar Televízió képernyőjére került 12 kisjátékfi lm, ha nem is egytől egyig remekmű, megpezsdítette a nagyrészt archívumából élő köztévé képernyőjét.

Folytatást ígér az újabb Litera-pályázat: húsz ismert kortárs írót kértek föl novella írására, és meghirdettek tehetségkutató filmíró-versenyt is. A meghívásos pályázatra érkezett 18 mű egyike lett az idei Litera-díjas: Szécsi Noémi Szerelem első látásra című írása. (Dragomán György A seprű című elbeszélését külön dicséretben részesítették.) A díjazott írás hőse, a hamvasnak már nem mondható, kisiklott életű ifjú, temetésre utazik Pestről kisvárosi családjához. Ott összetalálkozik egy lánnyal, aki új érzéseket kelt benne.

E novella kevéssé váltja valóra azt a kiírói szándékot, hogy filmre vihető történetek szülessenek, „amelyek eltekintenek aktuális gondjainktól, érzelmekről, kapcsolatokról, szerelemről szólnak…, és amelyekben bőven van cselszövés, praktika, erotika, kaland és játék”. Mellesleg, nem az egyetlen, amely kapcsán ez fölvethető. – Olykor az a benyomásom, a magyar írók sokszor ügyet sem vetnek a kiírásokra, ha esik, ha fúj, csakis a maguk monomániájával állnak elő, és nem engednek a nagy depresszióból, hiszen a sötét tónus a művésziesség záloga – mondja erről félreérthetetlen öniróniával Szécsi Noémi. – Talán én is így vagyok vele, de annyiban mégis eleget tettem a kiírásnak, hogy míg eddigi írásaimban kigúnyoltam a szerelmet, most szégyentelen érzelmességgel ábrázoltam – teszi hozzá. Egyébként ez az első novellája, eddig regényekkel próbálkozott, méghozzá sikerrel: KommunistaMonte Cristo című műve tavaly az Európai Unió irodalmi díját nyerte el. A filmmel nem először keresi a kapcsolatot: első regénye, a Finnugor vámpír című már azelőtt szerepelt a Sundance kelet-európai forgatókönyvírói műhelyén 2001-ben, hogy könyv formában megjelent volna. A filmjogokat megvásárolta az Eurofilm, és a filmterv már pályázati támogatást is nyert, de a próbafelvételek „nem győzték meg” a producereket. Új rendező új forgatókönyvét sem találták jónak. –Sajnálom, hogy eddig ilyen szerencsétlenül alakult, hiszen Lugosi Béla hazájában ez lehetett volna az első igazi vámpírfilm –jegyzi meg. – Talán azért kerül mindig utamba a film, mert amikor írok, dramatizált helyzetekben gondolkodom, és nagy nyomatékot helyezek a párbeszédekre. A közelmúlt magyar irodalmát viszont az jellemzi, hogy a szerzők elsősorban a nyelv, a nyelvi játék felől közelítenek, ami nehezebben alkalmazható mozgóképre – érvel.

Több mint 150 írást küldtek be a tehetségkutató pályázatra, amelynek győztese, Harangi Andrea sem éppen derűs epizódot írt meg: női hőse a pesti éjszaka furcsa, félvilági figuráival találkozik hazatérőben, miközben mintha nem találná a maga helyét, noha párja, gyereke alszik otthon. – Ezzel a villanással jelet akartam adni, mert érdekel a fi lmírás – mondja a már elbeszéléseket, saját kötetet is publikált szerző, megjegyezve: a történetet később szeretné kibontani. Bodzsár István, az Unió Film producere ezt az írást is mozgóképre vinné, a pályázatok további tizenegy alkotásával együtt. A finanszírozásról szóló tárgyalásai ugyan megakadtak a két köztelevízióval: –Egyelőre senki nem akar dönteni, várják a kormányváltás utáni új médiahelyzetet – említi. Ő azonban nem várakozik. Fiatal rendezőket kér föl, készítsék elő a novellák alapján a forgatókönyveket – mert lehetetlen, hogy a hazai televíziózásnak ne legyen szüksége e friss irodalmi földolgozásokra.