Kihúzhatsz egy szálat a szakállamból – mondja egy képaláírás szerint Csizmazia György a tenyerében tartott madárnak. Magas homlokú, bozontos szakállú, testes ember volt. A kisebb és a nagyobb gyerekek imádták, ahogy beszélt. Úgy tudott mesélni a természetről, hogy mindent elhittek neki. Úgy tudott írni, ahogy mesélt: színesen, szerteágazó, hatalmas tárgyi tudással, s mondandóját átszövő iróniával.

A Délmagyarország című, most százéves szegedi napilapban évtizedeken át élt egy személyes műfaj, a természetrajzi tárca, amely Csizmazia nevéhez kötődött. Irodalmi színvonalú szövegek voltak, leggyakrabban a Fehér-tó madárvilágáról szóltak. Belőlük ismerték meg az olvasók, micsoda nevezetes hely bújik meg a városuk melletti nádasok között. 1963-ban publikálták az elsőt, 1995-ben az utolsót.

A mai napilapokban nincs helye a függőcinegék ringó bölcsőjéről szóló írásoknak, és Csizmazia György is meghalt 2000-ben, 57 évesen. Kollégái, tanítványai, olvasói nem hagyják őt elfeledni: a nevét viselő alapítvány minden évben diákok százait készteti önálló kutatásra. 2005 óta Pusztaszeren rendezik évente a Csizmazia György Természetfilm-fesztivált.

Tisztelői és barátai tíz évvel halála után megvalósították régi tervét: összeállítottak egy albumot, amely fotókon mutatja be a Fehér-tó madarait tavasztól tavaszig, a természet körforgása szerint. Tizenhat kiváló természetfotós 377 felvétele – köztük Csizmazia György saját fotói – illusztrálja a szegedi Mozaik Kiadó Fellegek vándorai című albumát. A kiváló biológus, természetpedagógus tárcái közül Pálfy Katalin szerkesztő válogatta össze a szeretetteljes madárenciklopédiává összeálló, ma is friss és eleven szövegeket.

Én a sok barangolással megfigyelt, finom tollal megrajzolt, humanizált madárportrékat szeretem a legjobban: a találékony szárcsapárét, amely a kamionzajos országút mellé rakta fészkét, hogy „akusztikus kerítés” mögé húzódjon a rétihéja elől. A cselvető széki lile mamát, amely támadást sejtve szárnyaszegetten vergődik, bukfencezik, mintha az utolsókat rúgná – de közben egyre messzebb csalja a fészkétől a betolakodó kutyát, macskát, embert. Vagy a feszültségteremtő erővel megírt történetet a szerecsensirály-fiókákra vadászó rókát közösen elüldöző madárkolóniáról.

A könyvnek is megvan a maga sorstörténete: a barátját, Csizmazia Györgyöt ábrázoló allegorikus portrét egy nappal a saját halála előtt, utolsó műveként rajzolta Kass János grafikusművész.

Fellegek vándorai fehér-tói madárvilág Mozaik Kiadó, 192 oldal

Top 5

1. Mullarney-Svensson-Grant: Madárhatározó

Park. Európai és magyarországi madarak.

2. Peter Haymanrob Hume: Madarak

Alexandra. Madárhatározó kezdőknek és haladóknak.

3. David Attenborough: A madarak élete

Kossuth. Egy klasszikus.

4. Ragadozó madarak

Szalay Kiadó. Spotter’s Guide-sorozat.

5. Edward J. Larson: Az evolúció

Európa. Kétszázegy éve született Charles Darwin.