Hazaérkezés az ismeretlenbe
Volt idő, amikor a Szovjetunió vitt el máshonnan kincseket, máskor meg az anyagilag megroggyant Oroszországból vitték azokat, mint a cukrot. Igaz, nem (teljesen) ingyen, és a műtárgyaknak jó soruk lett később.
Timothy Wyman amerikai üzletember a Jelcin-érában Nyikolaj Timkov (1912–1993) több száz festményét vásárolta meg a szentpétervári Állami Orosz Múzeumtól. Persze nem éppen a Mihajlovszkij-palota falairól kellett leakasztani őket: az orosz tájképfestészet egyik legismertebb alakjának egykori műtermében, egy lerobbant raktárépületben porosodtak.
Wyman azóta egymillió dollárt költött gyűjteményére a megvásárlástól a képek kiutaztatásán, biztosításán át a restaurálásukig. Most 44 darab látható közülük igazán impozáns körülmények között, a Washington melletti egykori Oyster-Corby-kúriában, a Strathmore kulturális központban.
A huszadik századi orosz impresszionizmus ismert alakjának munkái a nagy francia elődökéire emlékeztetnek – leszámítva, hogy az orosz táj nem feltétlenül hasonlít a franciára. A szocialista realizmus követelményrendszerét Timkov úgy kerülte meg, hogy szigo rúan a természetre összpontosított, néha éppen ezzel fejezve ki politikai üzenetet – magyarázta Allison Hilton, a kiállítás egyik kurátora. Például akkor, amikor tájképén elrejtett egy, vörös sálával és sapkájával a kommunizmust jelképező alakot, érzékeltetve: a világ egészét tekintve nem a rendszer számít.
Utolsó, oroszországi kiállításán Timkov szívrohamot kapott, majd meghalt. Washington mellett azonban művei mégis hazaérkeztek, noha a művész soha nem járt személyesen itt. A Szovjetunió öszszeomlása után ugyanis e környéken jelentős orosz – ahogy azóta önmagukat is hívják: „új amerikai” – közösség jött létre saját üzletekkel, ügyintézéssel és kultúrával. Nem csoda, hogy a kiállítás megnyitóján legalább annyi orosz szót hallhattunk, mint angolt.
– Minden orosz témájú rendezvényre elkapkodják itt a jegyeket – mondta a kulturális központ egy illetékese a helyi The Gazzette-nek.