Szalai Károly (Szacsa), aki ezekben a hetekben vágja tizennegyedik filmjét, eddig teán és rántottán kívül még semmi fogyaszthatót nem produkált a konyhában, de szerinte egészen más szakmák birtokában kell lennie annak, aki – hosszú produkciós folyamat (egyik) utolsó stádiumában a végső formájára szerkeszti a filmeket.

Nem árt, ha az illető vérbeli dramaturg, tapasztalt pszichológus, legalább olyan ritmusérzéke van, mint egy profi dobosnak, és mindhárom területen csúcsformában tartja magát a vágás átlagosan négy-öt hónapos időtartama alatt. Persze, akadnak szélsőséges esetek. Ilyen volt például Szőke András Zsiguli című mozija, amit nyolc nap alatt raktak össze – igaz, a nap huszonnégy órájában dolgoztak, a szó legszorosabb értelmében, párban: feleségével, a szintén vágó Rajnai Gittával folyamatosan váltott műszakoztak, nemigen volt ideje kihűlniük a széknek a vágóasztal előtt.

A másik véglet a József és testvérei című film volt, ahol a folyamat másfél évig tartott. Már eleve elhúzódott a forgatás, ugyanis a rendező, Jeles András, – miután csak nem lett meg az az élmény, amit vászonra álmodtak – menet közben kicsit átírta a könyvet. Egy vadonatúj szálat szőtt a történetbe, de mivel még a pótfelvételek után sem tetszett neki az eredmény, csak a harmadik nekifutásra született meg a nézők szeme elé engedett változat.

Civil ésszel az ember azt gondolná, garantált diliházi beutalóval jár, ha valakinek fél éven keresztül napi nyolcórás sichtában kell ugyanazoknak a snitteknek, durvább esetekben kockáknak ezernyi variációját nemhogy átvágnia, de akár végignéznie is, és nincs az a moziremekmű, ami iránt ne érezne lassan gyűlöletbe forduló unalmat, mire megszületik a bemutatható végeredmény.

Szacsa szerint – van.

Ahogy az élet igazán jó dolgait (például a kulináris élményeket és a szeretkezést) sem lehet megunni, pedig életfogytig ismételgeti az ember, éppúgy lehetetlen kiszeretni a jó film részleteinek összerakásából, de még a nem egészen tökéletesre sikeredett alapanyag feljavítása is lehet valódi örömforrás. Alkotói boldogságnak minősül, ha mondjuk a színészi teljesítmény – finoman fogalmazva – hagy maga után kívánni valót, de a vágásnak köszönhetően, még akár Oscar-jelölést is kaphat. Vagy, ha adott esetben a történetvezetés botlását sikerül korrigálni az események időrendjének átszerkesztésével, nemcsak hihetőbb lesz a sztori, de megáll saját lábán a cselekmény is.

Mindezek után nehéz elhinni, hogy az átvágás mesterét annak idején, csak konkrét fizikai fenyegetéssel sikerült e pályára parancsolni: a magyar filmrendezők (egyik) koronázatlan királya, az ígéretes tehetségnek tűnő fiatalembert a „tényleg fenékbe rúglak, ha idén sem jelentkezel a főiskolára” durva kitételével indította el a karrier útján.

Vagyis, hogy Szalai Károly ülepe sértetlen maradt, és ennek hozadékaként – egyebek közt – a Dealert, a Príma primavérát csakúgy, mint a most készülő, elsőként a Filmszemlén bemutatandó, Sas Tamás rendezte Szinglik éjszakáját a legjobb formájában látják. Akik nézik.

Top 3

1.Walter Murch

Nemcsak azért, mert az Apokalipszis most – filmtörténeti remekmű, de azért is, mert Egy szempillantás alatt című könyve a filmvágás alapműve.

2. Rigó Mari

Enyedi Ildikó első filmjeinek (Az én XX. századom, Simon mágus) vágása miatt.

3. Dziga Vertov Az orosz film nagy klasszikusa, Ember a felvevőgéppel című filmjéért, és mert megalapította a modernmontázs-iskolát és -elméletet.

Szalai Károly vágó