Filmes "menedékjog" Wroclawban

Dugig telt mozikban a hatvanas-hetvenes évek magyar filmjei: a Sodrásban, a Húsz óra, a Tízezer nap, az Apa, a Hideg napok, az Ismeri a Szandi-mandit? és más, összesen tizenöt alkotás, no meg Jancsó néhány műve. Régóta nem volt ilyen sikerük, mint a vasárnap zárult wroclawi filmfesztiválon.

Vastaps fogadta a magyar rendezővendégeket, Dárday Istvánt, Gyarmathy Líviát, Kovács Andrást, Sándor Pált, Sára Sándort és (a fesztivál zsűrielnökeként is) Mészáros Mártát. - Titkon szégyenkeztünk a mi filmszemléinkre gondolva. Ott ugyanis az egész város a filmről szólt, a vetítések után is zsúfolt teremben beszélgettünk fiatalokkal - számol be Sándor Pál, hozzátéve: a legszívesebben "kulturális menedékjogot" kértek volna a lengyelektől.

- Odaát igen jó a filmoktatás, prosperálnak a filmklubok, a mozik - jegyzi meg magyarázatként Vezér Éva, a kinti részvételt a Varsói Magyar Kulturális Intézettel közösen szervező Magyar Filmunió igazgatója. Szerinte A magyar film aranykora című vetítéssorozat sikeréhez hozzájárult, hogy a lengyel fiatalok kíváncsiak a korszak társadalmi, kulturális történéseire. Sokan érdeklődtek egy-egy film készítésének körülményeiről, például, hogyan lehettek enynyire bátrak, szókimondók a magyar rendezők. Többen máig érvényes kérdéseket fedeztek föl a művekben. A retrospektív bemutatóra tanulmánygyűjtemény is megjelent Wroclawban a korszak magyar filmművészetéről lengyel, cseh és magyar kritikusok írásaiból.

A magyar újhullámot Pálfi György Hukkle és Nem vagyok a barátod című alkotása, továbbá Mundruczó Kornél Delta című filmje képviselte.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.