Karamazov testvérek (Csonka Roland) - Nemzeti Balett

Népszabadság - Reviczky Zsolt

Péntek

A Hírlapszínház folytatásaként mobil revü színészekre és telefonokra alcímmel rendez előadást Máté Gábor. Az egri Gárdonyi Géza Színház előadásának címe: Csörgess meg! Játsszák: Bányai Miklós, Bozó Andrea, Fenyő Iván, Fekete Györgyi, Görög László, Járó Zsuzsanna, Hüse Csaba, Mészáros Sára, Kaszás Gergő, Mészáros Máté, Ötvös András, Schruff Milán és Vajda Milán.

Csörgess meg! (Mészáros Máté, Fenyő Iván, Bányai Miklós és Schruff Milán) - egri Gárdonyi Géza Színház
 

Meglehetősen rendhagyó Cyrano de Bergerac ígérkezik a Magyar Színházban. Roxant, akiért epekedik a poéta Cyranó és a nem túl szofisztikált fiatal Christian, mindkettőjüknél - hogy is mondjam - idősebb színésznő alakítja. (Több csavart nem látunk a szereposztásban.) Nem mintha ez bármit is levonna Tóth Éva kvalitásából, de szokatlan mindenesetre. A főszerep mintha kiáltana Cserna Antalért, Christiant pedig, aki a nagyorrú Cyrano gyönyörű leveleinek köszönheti sikerét, Gémes Antos játssza. Az Őze Áron rendezte előadásban szerepel még Rancsó Dezső, Fillár István, Szűcs Sándor, Szélyes Imre, Auksz Éva és Dániel Vali, a Gascogne-i legényeket Pavletits Béla, Szatmári Attila, Szabó Máté, Horváth Zoltán, Harcsik Róbert és Jánosi Ferenc adja.

Cyrano de Bergerac (Rancsó Dezső, Cserna Antal és Szűcs Sándor) - Magyar Színház
MTI - Kollányi Péter Klasszikus dráma értékekről, veszteségről, családról és újrakezdésről. Ha van még mit és miből újrakezdeni... írják műfaji meghatározásnak, vagy talán alcímnek a székesfehérvári Cseresznyéskert című előadáshoz. Csehov művéből a rendező Guelmino Sándor és Orbán Eszter dramaturg írta a szövegkönyvet. A rendező a következőt vallja az előadásról: „Mindenkinek megvan a saját cseresznyéskertje. Az az érték, amiben hisz, amit elveszíthet.

A darabbéli cseresznyéskert, a szépség, a hajdanvolt gazdagság, a gyermekkor ártatlanságának szimbóluma pusztul, a birtokot hónapokon belül elárverezhetik. Az egyetlen javaslat a család megmentésére meglehetősen pragmatikus. Ma úgy mondanánk: építsenek lakóparkot a beteg gyümölcsfák helyén!

A „szép új világban" az érzelmi és esztétikai értékeknek - hiszen pénzben nem mérhetők - úgy tűnik, nincs helye. Egy olyan korban, amikor az addig megkérdőjelezhetetlen értékek relativizálódnak, a kultúra visszaszorulóban, az értelmiség defenzívában van, a nézők a darab szereplőinek sorsán keresztül szembesülhetnek a kérdésekkel: vajon mi vezetett idáig? Megtettünk-e mindent az értékeink megmentéséért? Miért hagytuk, és mennyire törvényszerű, hogy így legyen? Csehov darabjában semmi sem egyértelműen fehér, vagy fekete.

A régi értékek képviselői gőgösek, tehetetlenek, gyengék, felelőtlenek. Az új hatalomnak megvannak a cáfolhatatlan igazságai. Részvétünket csak a cseresznyéskert érdemli meg, hiszen áldozat. Mindenkinek megvan a saját cseresznyéskertje." Ranyevszkaját Pápai Erika, Lopahint Mihályfi Balázs játssza. A Pesti Magyar Színházból vendég az előadásban Jegercsik Csaba és Soltész Bözse. Az előadásban játszik fontos szerepet Quintus Konrád, Bakonyi Csilla és Dengyel Iván.

Cseresznyéskert (Dengyel Iván, Quintus Konrád, Kozáry Ferenc és Pápai Erika) - székesfehérvári Vörösmarty Színház
Wágner Csapó József A Kaviár című Csiky Gergely-vígjátékot a veszprémi Petőfi Színház tűzi műsorára - Pozsgai Zsolt rendezésében. A zenét Fényes Szabolcsnak lehetett köszönni, a dalszöveget Szenes Ivánnak. Ha csak annyit mondok el a történetből, hogy Poroszkay Tivadar vidéki patikus egy pesti görbe éjszaka reményében utazik el nejétől, aki úgy tudja, férje patikusgyűlésre megy Tápiólöcsre, és a feleség is ki akarja használni a szabadságot: Rózával, a szobalánnyal ő is elindul a nagy kaland reményében a fővárosba... tudják a folytatást, ugye?! A szereplők: Gáspár Sándor, Benczédi Sándor, Csarnóy Zsuzsanna, Szűcs Krisztina, Meszléry Judit, Módri Györgyi, Palásthy Bea, Halas Adelaida, Szeles József, Perjési Hilda, Keresztes Gábor, Tóth Loon, Soltis Eleonóra és Bakody József.

Egy német mondából származik a Giselle című balett története. A villik esküvőjük előtt meghalt menyasszonyok, akik nem tudnak megnyugodni, amíg nem táncolják el az el nem táncolt táncaikat. Éjfélkor kikelnek sírjukból, és kísértetként lebegnek a holdsütötte völgyekben, útkereszteződéseknél várnak a fiatalemberekre, és jaj annak, akit sikerül táncba csalniuk, őt ugyanis irgalmatlanul halálra táncoltatják! A Pécsi Balett előadása a huszonegyedik századnak is meg akar felelni, többek között azzal, hogy Adolphe Adam zenéje Riederauer Richárd átiratában hallható majd. A rendező-koreográfus: Vincze Balázs. Giselle-t Nagy Írisz és Domoszlai Edit, Albert herceget Koncz Péter és Szabó Márton táncolja váltva. Bertha, Giselle anyja Uhrik Dóra lesz a Pécsi Nemzeti Színházban.

Giselle - a Pécsi Balett a Pécsi Nemzeti Színházban
MTI - Kálmándy Ferenc Ahogy szokta: két premiert tart egymás után a Katona József Színház, a társulat szinte összes színésze szerepet kapott a kettőből valamelyikbe. Pénteken a Zsámbéki Gábor rendezte Ödön von Horváth-darab, a Mesél a bécsi erdő látható. Kisemberek, nyárspolgárok; hentes, trafikosnő, bababoltos utca Bécs nyolcadik kerületéből, ahol kezdődnek a bonyodalmak, mikor Mariann, a bababoltos lánya közvetlenül az esküvője előtt beleszeret egy csinos fiúba, aki lóversenyezésből és idősebb nőkből él. A csinos fiú, Alfréd Nagy Ervin lesz, Mariann Rezes Judit. De jó szerepeket kap a produkcióban Bodnár Erika, Lázár Kati, Fullajtár Andrea, Bezerédi Zoltán, Kovács Lehel és Elek Ferenc.

Mesél a bécsi erdő (Lázár Kati és Nagy Ervin) - Katona József Színház
Népszabadság - Kovács Bence Szombaton

Gothár Péter rendezése megy a Katona Kamrájában. A Kutyakeringő, Leonyid Andrejev műve még sosem ment nálunk, most Tompa Andrea fordításában ismerjük meg. Kicsit sem egyszerűbb történet, mint Horváthé, az ajánlóból annyit tudunk róla: „Sírig tartó szerelem, csalás, krimi, bankrablás, felbujtás testvérgyilkosságra, öngyilkosság, orosz szépség, orosz bánat. Heinrich Tiele menyasszonya kevéssel az esküvő előtt mégis máshoz megy feleségül. Bolondulásig szereti Heinrichet, mégis aztán az öccs, Karl szeretője lesz. Kitartja. Karl bonyolult terveket szövöget bátyja ellen. Heinrich barátokat, mindent veszít, de cselekszik." A színészek: Mészáros Béla, Keresztes Tamás, Jordán Adél, Kocsis Gergely, Pelsőczy Réka, Hajduk Károly és két vendég: Ruszina Szabolcs és Schmied Zoltán.

A hétre két Békés Pál-darab jut; kimondottan a Harlekin Bábszínház kérésére írta a Világkupa címűt, amely két közismert mítoszra, a világ teremtésének történetére és a futball - ugyancsak mindenki által ismert - játékszabályaira épül... A világmindenség első focimeccsén az Úr a játékvezető és az Ördög a partjelző.

Szombaton tartja a Nemzeti Balett az évad első bemutatóját, a Karamazov testvéreket, amelyet Boris Eifman koreografál. A Dosztojevszkij-mű ihlette darabhoz Rachmaninov, Muszorgszkij, Wagner és cigányzenéket használtak. A karmester: Medveczky Ádám. A betanításban állítólag a magyar balettmestereken kívül hat orosz asszisztens is közreműködött. A szereplők: Oláh Zoltán, Cserta József, Bajári Levente, Popova Aleszja, Pazár Krisztina és Szakács Attila.

Ennél jóval lightosabb darabot és sok nevetést, zenét ígér a szolnoki Apácák című zenés játék - Radó Denise rendezésében. Ezek a nővérek (Császár Gyöngyi, Sztárek Andrea, Lugosi Claudia, Sárvári Diána/Huszárik Kata) viccesek, nagyszájúak, szerencsejátékokat játszanak és énekelnek, táncolnak, szteppelnek, balettoznak.

Vasárnap

A Mesebolt Bábszínházzal indul el két mai fiatal a klasszikus mesei kalandok útján - Kormos István verses népmese-feldolgozása, Az égig érő fa segíti őket útjukon. Rumi László rendezésében: Czirók Tamás, Kovács Zsuzsanna és Kovács Bálint.

Hétfőn

ritkán tartanak premiert, de Székhelyi József szerzői estje, a Bel-Villon-gás XXI. pont ezen a napon kezdődik a Spinoza Házban. Az előadás leírása szerint Villon, 15. századi francia költő felébred a XXI. században. Szembesül a mai Magyarországgal, Szegeddel és Székhelyi Józseffel. E találkozásból erotikus dühkitörések születnek.

Csütörtökre

újra a Spinoza kínál előadást, az Egyperces szerelmeket, Piros Ildikó produkcióját, amelyet Neumark Zoltán kísér zongorán.

A Honvéd Táncszínház pedig egy klasszikust, A Tenkes kapitányát mutatja be. A koreográfus-rendező: Zsuráfszky Zoltán, a dalszöveget Novák Péter, a zenét Sebő Ferenc írta. Persze a történetből eddig csak a Zenthe Ferenc nevével fémjelzett tévéjáték volt ismert, a Rákóczi-szabadságharc idején, Siklós környékén folyó kuruc-labanc küzdelmeket most táncszínpadon is láthatjuk. Az eredeti filmforgatókönyvből állítólag megmaradtak a film legjelentősebb és legszórakoztatóbb epizódjai.

Itt, csütörtökön a beígért másik Békés Pál-darab, A Félőlény, amelynek az előző évad végén előbemutatója is volt a szolnoki Szigligeti Színházban. Most eljött a mesejáték hivatalos premierje, a színész Karczag Ferenc rendezésében, Várkonyi Mátyás zenéjével. A történetben három szomorú erdőlakó, Rakonc (Horváth Gábor), Porhany (Ónodi Gábor) és Csupánc (Tárnai Attila) kitörő örömmel fogadja rég nem látott barátját, a folyton kóborló Csatangot (Deme Gábor), aki visszatért vándorútjáról és valamikori legjobb barátját, az immár Félőlényként (Dósa Mátyás) éldegélő odúlakót keresi. Félőlény tudta valamikor a legszebb verseket, meséket, dalokat, de ma már nem mesél, csak a régi könyvekre vigyáz. Csatang meggyőzi, keljen ő is vándorútra, induljon el az ismeretlenbe, hogy legyőzhesse legnagyobb ellenfelét, félelmét. És Félőlény útnak indul...

Kapcsolódó cikkek: Meztelen improvizáció | A koporsótolvajok családi maffiája | Mi bosszant a médiában? Mondd el! | Hello, náci! az iskolákban | A manipulált híradások lelepleződnek