Túlságosan kész

"Jól áll neki a múlt század" - mondta egy kritikus Balsai Mónikáról, aki Molnár, Szép Ernő, Füst és Heltai szerelmes csitrijei mellett eljátszotta a drámairodalom legfontosabb grófnőit, úrilányait, cselédeit. Egyelőre főleg a győri közönség ismeri, de most a fehérváriak is megtanulják a nevét: ő lesz Stuart Mária a mai premieren.

- Angyalföldi Gyermekszínház... Polgári Kézműves Színkör, olvasom az életrajzában. Sosem hallottam róluk.

- A gyerekszínházba tizenkét évesen kerültem, a félig amatőr színkörbe pedig amikor nem vettek fel a főiskolára. Ötször vágtak ki a színművészeti felvételijéről. Végül a József Attila Színház stúdiójában töltöttem három évet. Minden darabban statisztáltam, néhányba be is ugorhattam. Mikor végeztem, Léner Péter felajánlotta, hogy leszerződtet, de úgy éreztem, nem maradhatok ott, ahol gyerek voltam.

- És megtudta, miért dobták ki ötször a színművészetiről?

- Egyszer állítólag azt írták a papíromra: túlságosan kész. Azaz nem eléggé formálható. Ma is rengeteg a bajom abból, hogy gondolkodom és kérdezek. Ezt nem minden rendező szereti. De nekem az nem válasz, hogy azért térdelj itt le, mert azt mondom. Bár azt nem állítom, hogy forradalmár lennék. Az egész felvételi hercehurcából egyébként az a legviccesebb, hogy az utolsó felvételin az az Ács János rúgott ki, akivel azóta a legtöbbet dolgoztam. Erről sosem beszéltünk, talán nem is emlékszik rá.

- Szinte csak naivát osztanak önre. Nem unja a helyes szöszi lányokat?

- Nemrég azt mondták: nem szabadna ilyeneket játszanom, már öreg vagyok. Akkor megijedtem, hogy harmincegy évesen valamit nem vettem észre. De ha ilyen szerepet kapsz, nem tehetsz mást, megkeresed, miben különbözik a többitől. Stuart Mária már nem szende szűz. Erős királyné, aki megölette férjét, jó pár szeretője volt és rokona, I. Erzsébet börtönében harcol a jogaiért.

- Nyolc éve játszik Győrben, egy évad óta félállású tagja a pesti Magyar Színháznak is, nem akar teljesen pesti színésznő lenni?

- Győrben akkora szabadságot kapok, hogy minden évben legalább egy szerepet máshol is elvállalhatok. A pestiség furcsa dolog: nem jártam a főiskolára, ezért nem lettem egyetlen igazgatónak sem a növendéke, a rendezők sem ismerhettek meg. Nagyon szeretném, ha Ascher Tamás megnézne a Lila ákácban. De mit tehetek ismeretlenül? Egyszer elmerészkedtem odáig, hogy átadtam egy borítékot egy fiatal rendezőnek, akivel szívesen dolgoznék. Leírtam benne: Balsai Móni-ka vagyok, szeretem a káposztás tésztát, harminchetes a lábam, és nagyon bírom a munkát. Azóta várom, hogy reagáljon. De néhány rendező szerencsére tényleg ragaszkodik hozzám: Ács János, Tordy Géza, Iglódi István és Guelmino Sándor.

- Gyakran hasonlítják Eszenyi Enikőhöz. Pláne a hangja alapján.

- Sokan mondták, egy ideig jólesett, aztán elkezdett zavarni. Most már nem lepődöm meg. Fura, hogy még sosem találkoztunk, de aki ismeri, azt állítja, csak külsőleg hasonlítunk.

- Rengetegszer hallottam: Balsai Mónika mentette meg az előadást. Ez hízelgő vagy elkeserítő?

- Mindenképpen jobb, mint mikor azt írták rólam: magabiztos jelenléte amatőr szintű. Azért van mit tanulnom. Jó volt látni, milyen fantasztikusan oldott meg helyzeteket a Pillantás a hídról című darabban Kerekes Éva, Csuja Imre és Gesztesi Károly, vagy most a győri Lila ákácban Pápai Erika. Ezekből is ráismersz a saját hibáidra. De persze hiába halok bele Tóth Manci szerelmébe a Lila ákácban, ha tízezerszer akkora népszerűséget hoz, hogy két és fél percig játszottam a Valami Amerika 2.-ben. Minden második szembejövő ugyanis azt kérdezte: ugye te voltál az a brazil szappanoperás a film elején?

Színésznő, akinek jól áll a múlt század
Színésznő, akinek jól áll a múlt század
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.