Kodolányi János Földindulás című darabja a Magyar Néphadsereg Színházában 1957-ben
OSZMI/Wellesz Ella A legismertebb, a legtöbbet játszott mű egyértelműen Páskándi Géza háromfelvonásos történelmi drámája, a Vendégség. Összesen kilenc bemutatója volt eddig. Az ősbemutatót 1971 novemberében tartották a Békés Megyei Jókai Színházban. Miszlay István rendezését azon frissiben, decemberben követte Várkonyi Zoltáné a Pesti Színházban. A főszereplő Dávid Ferencet Simon György játszotta Békéscsabán, Pesten meg Básti Lajos. Ment még Győrben és Kecskeméten, Debrecenben, a Játékszínben, a Várszínházban Bessenyei Ferenccel, Székelyudvarhelyen és az Aranytíz Teátrumban. Ez utóbbi helyen az alcím az volt: Árulás szünet nélkül, és a rendezőt Pozsgai Zsoltnak hívták.

Az első tervezett bemutató is az ő nevéhez fűződik, Kodolányi Jánostól a Földindulás. A darab, azaz az ebből készült előadások érdekessége, hogy a főszerepet, Kántor Jánosét színpadon háromszor, egyszer meg filmen is eljátszotta Páger Antal. Az amúgy nem túl gyakran elővett drámát 2004-ben Pozsgai Zsolt állította a Pécsváradi Várszínház színpadára – Őze Áronnal a főszerepben. Az évadban még Pozsgaihoz kötődik egy előbemutató is. Mivel a neten könnyen utána lehet nézni, nem árulunk el titkot azzal, hogy Pianosa Giorgio álnéven ő írta a Mert a mamának így jó című itáliai vígjátékot, amelyet nápolyi dalokkal játszottak 1999 februárjától a kecskeméti Katona József Színházban. Rendezőként már valódi névvel szerepelt a plakátokon, a szereposztásban pedig Monte Cristónál az akkor még „csak” színész Dörner Györgyöt találtuk. Hogy most ki lesz a rendező, és újra szerepet kap-e az Új-direktor, az a programból egyelőre nem derült ki. Az viszont igen, hogy az egyik jelentős nyári szabadtéri színházzal közösen mutatják be a produkciót, és ősztől bekerül az Új Színház műsorába.

A következő évadban a Razzia is megy Pozsgaitól. A bűnügyi játékot eddig kétszer adták, 2005-ben Tasnádi Csaba rendezte a békéscsabai színházban, 2008-ban pedig Őze Áron a Győri Nemzeti Színházban. A darabban tíz nő és egy férfi játszik, ez előnyös lehet, ha nem tudnak elég szerepet adni a társulat színésznőinek. Az Árva Bethlen Kata, Kocsis István műve meg női monodráma, amelyet Pozsgai Zsolt 2008-ban már megrendezett a Komédiumban. Abban Őze Áron is szerepelt mint Imádságra megjelenő férfi. Ezt a darabot felújításként jelzi a műsorrend, ami abból adódhat, hogy Árva Bethlen Katát ott is, itt is Kökényessy Ági játssza, míg Őze helyett most Vass György látható. Ez a darab egyébként meglehetősen népszerű, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kimutatásai szerint eddig nyolc feldolgozásban adták a határon belüli vagy kívüli magyar színházak. A magyarországi bemutató 1975. szeptember 1-jén volt Ronyecz Mária előadásában, a Budavári Palota Királypincéjében.

Az idén nyáron új játszóhelyet avat az Új Színház a Dunántúlon, amely a társulatnak ad majd teret és lehetőséget. A pontos helyet és az elképzeléseket február 15. után ismertetik. Azt már bejelentette Dörner, hogy Hunyady Sándor A három sárkány című vígjátékát adják majd, amely ősztől bekerül a pesti repertoárba. A darabot nem „játszották még agyon”, a vígszínházi ősbemutatón kívül öt feldolgozása ismert, plusz az 1936-ban készült, Vajda László rendezte film, amelyben olyan nagyágyúk szerepeltek, mint például Rajnay Gábor, Lázár Mária, Kabos Gyula, Gózon Gyula, Berky Lili, Márkus Emília. Legelőször Veszprémben ment színpadon, 1984-ben, Balogh Gábor rendezésében. Győrben Bor József, Pécsen Moravetz Levente, az Újpest Színházban Pécsi Ildikó, a Komáromi Jókai Színházban Berényi Gábor állította színpadra.

A következő évad első premierje –októberben – Nyírő József Jézusfaragó embere lesz az Új Színházban. A Nemzeti Színház alapításának századik évfordulóján, 1937-ben is ezzel nyitották az évadot. Gajdó Tamás azt meséli, a Nemzeti centenáriumi albumából valami miatt azonban már hiányzik a produkciót részletesen bemutató írást.

Nyírő nyilasszerepe vitatott, lánya, Balázsfiné Nyírő Ildikó tiltakozott, mikor apját nyilasként aposztrofálták. Mint írta: az Erdélyi Párt képviselőjeként került a parlamentbe, és minden erejével, törekvésével az erdélyi magyarság ügyét igyekezett képviselni. Azt is hozzátette: „Nem akarom apámnak a jobboldal irányába elcsúszott magatartását tagadni, amely mindössze három évig tartó politikai tevékenységét terheli, de tiltakozom az ellen, hogy őt nyilasnak és fasisztának nevezzék”. Az tény, hogy 1942–43-ban „háborúpárti” lapot szerkesztett, a Magyar erőt. 1945 márciusában a parlamenti különvonattal, mint esküjéhez hű képviselő, a képviselőtársaival emigrált Ausztriába. Havasi színjátékát az elmúlt huszon-egynéhány évben három helyen mutatták be, először 1988-ban a Jurta Színházban rendezte Kazán István, majd 1993-ban Csiszár Imre Békéscsabán, végül 2002-ben Gergely László a Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban.

Lev Tolsztoj azonos című regénye nyomán írta a Kreutzer-szonátát Gyurkovics Tibor, amelynek az ősbemutatója – Horvai István rendezésében – 1976-ban volt a Vígszínházban. A főszerepekben: Somogyvári Rudolf, Szegedi Erika, Béres Ilona. Utóbb ment a darab Veszprémben, Debrecenben és a Budapesti Kamaraszínházban is.

Csurka István műve, A hatodik koporsó már megjelent nyomtatásban, de ez lesz a színpadi ősbemutató 2012 novemberében: hogy ki rendezi, az pályázaton dől el. Bessenyei György Ágis tragédiájának értékelhető előadásáról nem szól a színháztörténet, Wass Albert művét, A funtineli boszorkányt egyedül a Főnix Színházi Műhely adta, Bicskei Kiss László rendezésében – 2008 októberétől. Dörnerék újszerű, zenés, mozgásszínházi verziót terveznek a darabból.

Jókai Mórtól A bolondok grófjának 1974-es filmadaptációja ismert, valamint három színpadi verziója: az 1965-ös Madách kamarabeli, az 1989-es sepsiszentgyörgyi és az 1998-as a Budaörsi Játékszínben. A Bubik Színpadon megy majd Tomcsa Sándortól a Műtét, amelyet eddig határon belüli magyar színház nem játszott (ment azonban Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön).

A következő nyárra előszerződést kötöttek Tamási Áron Ábel című művére, amely Pozsgai Zsolt adaptációja, és ment már a Magyar Színházban és Sopronban is. A színházvezetők ígérnek emellett gyereksorozatot, valamint vidéki és határon túli színházak magyar szerzők műveire épülő előadásainak vendégjátékát is.

A bérlet szabadsága

A szezonra megvásárolt bérletek érvényesek az új vezetés által meghirdetett félévre is. Mivel ezek szabadbérletek, azaz nem kötött előadásokra és napokra szólnak, aki csak a jelenlegi vezetés, Márta Istvánék előadásaira kíváncsi, annak januárban „kell lejárnia” a bérletét.