Pazar látványvilágú alkotás

Reviczky Zsolt

A táncoskoreográfus oeuvre-jét kezdetektől fogva a kultikus kánon részévé vált képzőművészeti alkotások formálják, szolgáljon ihletéséül Egon Schiele (E.Sch. Eroto-szóló, EGON-EGONEGON), Hieronymus Bosch (B.Sch.Szólók), Francis Bacon (Kilencvenkilenc perc), vagy Leonardo da Vinci (Deus tardat – Isten késik). A német expreszszionizmussal rokonítható Quartet a fojtogató félelem, a bénító szorongás, a pszichés események vörös és fekete tablója; melyben, Eisnert citálva, a „lelki indulatok uralják a világábrázolást”.

Az Accord Quartet élő vonós zenéjére négy, fejtetőig feketébe bújt szellemalak veszi át az irányítást egy félmeztelen férfi felett (Téri Gáspár): kötélen mozgatják, mint egy marionettbábut. Akárha az Amerikai psycho sorozatgyilkos yuppie-Ikarosza, Patrick Bateman egyik megcsömörlött, szociopata sorstársának wellness-kínzókamrájába nyernénk bepillantást. Árvai György négyzetalakú, tükörhatású díszletének részeleme a gyakorta változó háttérkép (a Föld, anatómiai részlet, röntgenfelvétel, folyadékban úszó vér etc.).

A kentaur a Gergye-munkák vándormotívuma, ezúttal azonban a lovassport, valamint a hagyományos angol hajtóvadászat felszerelései, szimbólumai a mű alapkellékei: a bőrnyereg, zabla, lovaglópálca, lovas sisak, a puska, egy trófea (agancs). A komótos tempójú első részben a tűsarkú csizmát, illetve ortopéd patát viselő dominák (Gresó Nikoletta, Virág Melinda) válnak a szado-mazo szertartások segédeszközeivé. Az együttesvezető-rendező lenyűgöző belépőjével azonban új értelmet nyer az addig néhol egyhangú, ingatag színvonalúintenzitású darab. A zsigerileg előkelő Gergye arisztokratikus jelenléte, hidegvérrel vegyes nemes fölénye azt sugallja, mintha ő – a kísértetház elkárhozott ura – volna a dekadens történések mozgatója; az ő elméjének rémképeit vetítenék (ki) elénk, célba véve a tudatalattinkat.

A második felvonásban a kiváló, szerep- és alakváltó négyesfogat galoppírozó lóból lovassá változik, a fekete démonok pedig eltűnnek. Az ironikus, ám mindvégig vészjósló, baljós hangulatú, immár klaszszikus danse macabre ámulatba ejtő, tökéleteshez közeli teljesítmény. Ragyogó, amikor két test gúzsba kötve eggyé válik; az egyre sebesebb vágtát diktáló, pálcasuhogtató díszzsoké-kvartett összerogy a kimerültségtől; végül a muzsikusok föltartják a kezüket – egyaránt lehetnek túszok, vagy elfogott túszejtők.

A kettősség, a kétértelműség a pazar látványvilágú alkotás saroktétele. A próbafolyamatok során a szereplők Rorschach-tesztet végeztek, és a nagyérdemű számára szintén elkerülhetetlen, hogy megmérje képzettársítási készségét. Az előadóként mágikus Gergye mozdulat- és mozgástanulmánya azonban nem csupán vizuális ereje miatt eredeti. Szellemi elevensége, nagyvonalúsága, főképp a hazai táncszcénában egyedülálló eleganciája teszi különlegessé felnőtt erotikájú művét.

Gergye mindhalálig-ingerhajszoló, de sade-i derbije úgy hat a honi rongyos vitéz-kultúrközegben, mint amikor a higiéniás problémákkal küszködő, mackóban és kenguruban ripacskodó, kapucnis-biciklisdepis csürhében föltűnik egy Cambridge-ben pallérozódó Valentino-modell. Keserű mosolyra késztető, tragikomikus, mégis fölszabadító, lelkesítő élmény.

Kapcsolódó cikkek: Félszemű a királynő | A fejben létező legszebb dolgok | Csak a szöveg | A fiúk és a Főnéni | A nap kritikája (Horeczky): Legények a gáton