Szilveszter Presserrel és az Amadindával
Mivel olvasóink közül gyaníthatóan igen kevesen kaptak meghívást Roman Abramovics orosz milliárdos Karib-tengeri szilveszteri partijára, ami uszkve hatmillióba (dollár) kerül, és éjfél után a Red Hot Chili Peppers játssza majd a himnuszt – ajánlanánk valami (ember)közelebbit.
Immár szokásosnak mondható, hogy az újévet közös koncerttel köszönti Presser Gábor és az Amadinda. Így lesz ez most is, a delikátnak ígérkező programnak a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem ad otthont.
Ugyancsak hagyomány, hogy a koncert cseppet sem hagyományos: a zenészek többnyire olyan darabokat hoznak, amelyek így, ebben a formában azelőtt sosem voltak hallhatók, ami nem jelenti persze, hogy ne lennének állandó művei is a koncertnek. Mert valami állandóság azért nem árt.
Szilveszter éjszaka kiderül, milyen koncepciót alkotnak Ravel művei, reneszánsz darabok, Bach orgonára írt darabjai, de afroamerikai témák is felütik majd fejüket, és természetesen az LGT-dalok sem maradnak szárazon.
A koncert első felében az Amadindáé a főszerep, népszerű felvételekkel jönnek majd az ütősök, Fassang László pedig orgonával. Éjfél előtt Bach-művek szólnak, közvetlenül nulla óra után az Amadinda gongjai köszöntik az újévet, aztán a Himnusz csendül fel. Az ígéretek szerint a második etap felszabadultabb lesz, amire bizonyíték lehet egy jó kis Strauss-polka, meg az ugyancsak beígért, a közönséggel közös bolondozás. És Presser, LGT dalok, Amadinda kifulladásig. De legalábbis hajnalig.