A képen látható kutatók hivatalosan vizsgálódnak a Balatonban, de így dolgoznak a kincsvadászok is

MTI - Nagy Lajos

Jankovich-Bésán Dénes, a Magyar Régész Szövetség elnöke szerint körülbelül 50 ezer régészetileg védett helyet tart nyilván a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH). Túlnyomó részük feltáratlan. A regisztrált területek listája évente körülbelül 1200 helyszínnel gyarapszik. Feltételezések szerint a lelőhelyek teljes száma úgy 150 ezer lehet. Pontenciálisan az egész ország. Az április 1-jén érvénybe lépő 362/2008. (XII. 31.) rendelet azt szorgalmazza hogy bárki világosan láthassa: egy-egy ingatlan védett területre esik-e vagy sem. Ez például akkor lehet fontos, amikor valaki telket vásárol, vagy a telkén építeni szeretne. Mert ha védett területen kezd munkába, előbb a maga költségén fel kell táratnia a régészeti leleteket.

Hogy védett-e a terület, az a szakhatóságtól, a KÖH-től tudható meg. Az új rendeletet kidolgozó Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szerint céljuk ennek gyorsítása és racionalizálása volt. A KÖH-höz szakhatóságként évente közel 10 ezer felesleges megkeresés érkezik, mert sem a telektulajdonos, sem az építési engedélyt kiadó polgármesteri hivatalok nem tudják megállapítani, mely területek esetében kell az örökségvédelemhez fordulni. Mint az IRM írja, a kormány fontos célkitűzése, hogy a lehető legtöbb közérdekű adat - például a régészeti védettség is - legyen minél könnyebben elérhető a világhálón, melyek eddig csak nagy nehézségek árán, bürokratikus eljárásokban voltak megismerhetőek.

Fémkeresővel dolgoznak a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei Kállósemjénben
MTI - Kiss István A régészszövetség azonban közleményben tiltakozott a rendelet hatálybaléptetése ellen, mivel az a régészeti lelőhelyeket veszélyezteti, az eddiginél is könnyebben hozzáférhetővé teszi az illegális kincsvadászok számára. Továbbá megoldhatatlan feladat lenne április 1-jéig több tízezer lelőhely adatait "a közhiteles nyilvántartás követelményeinek megfelelően" kiadni. Ráadásul semmilyen szakmai egyeztetés sem előzte meg a rendelkezést.

Egyébként a 2001-es régészeti törvény óta a régészetileg védett területeket a települések szabályozási terveiben és a földhivataloknál is hatósági nyilvántartásba kellett venni - mondja Jankovich-Bésán - s még ez a munka sem készült el teljesen, ráadásul egy csomó helyrajzi szám változás is történt. A védettségre vonatkozó adatokat azonban egyedileg, akikre tartozott, a KÖH adattárából eddig is megtudhatták. Az adatok nyilvánosságra hozatala az interneten csak megkönnyítené a fémkeresőkkel, saját zsebre dolgozó kincsvadászok dolgát, akik közül már most is sokan elég képzettek ahhoz, hogy megelőzzék a valódi régészeket.

Mezős Tamás KÖH-elnök szerint a rendeletnek képtelenek az országos kataszteri térkép nélkül eleget tenni. Ennek a térképnek a beszerzése azonban 1,4 milliárd forintba kerülne. Simon Sándor, a térképet előállító és frissítő Nemzeti Kataszteri Program Kht. Igazgatója elmondta, ötéves bérletet ajánlott a KÖH-nek. Az első részletért, háromszázhetvenmillió forintért néhány héten belül át tudnák adni az adatokat, s ezeket a további éves részletek fejében öt évig minden esztendőben megtennék.

A rendeletet kidolgozó IRM sajtóosztályától megtudtuk: a tiltakozás ellenére sem gondolkodnak rendelet- vagy határidő-módosításon.

Kapcsolódó cikkek: A Tökéletes arcú - kőbe vésve | Magyarok Tibetben és Kambodzsában | Őstulok, hatalmas fogakkal | Aláásnak a Mercedesnek | Pokoli jelenetek a Szentföldről