A kulturális örökség védelméről szóló törvényt az Országgyűlés 2011 novemberében módosította, ami ellen a hazai és nemzetközi régész szervezetek már akkor tiltakoztak - szerepel az MRSZ kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint a szövetség hangsúlyozta, a módosított jogszabály alkalmazásának első példája a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által a 47-es főút Békéscsaba-Mezőberény közötti szakaszának megerősítéséhez kapcsolódó régészeti feltárások ügyében március 7-én hozott döntés. "A precedens értékű határozat nyomán küszöbön áll kulturális örökségünk törvényileg támogatott veszélyeztetésének lehetősége" - áll a közleményben.

Az MRSZ tájékoztatása szerint az útépítéssel érintett hat régészeti lelőhely területén megelőző régészeti feltárás elvégzését javasolta korábban a feltárásra jogosult Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI), valamint a KÖH tanácsadó testületeként az Ásatási Bizottság is. A KÖH mégis csupán két lelőhely feltárását írta elő, további kettőn régészeti célú elfedésről rendelkezett, két másik lelőhely esetében pedig nem tartotta szükségesnek sem a feltárás, sem az elfedés elvégzését, ezzel pusztulásra ítélte azokat - közölte a régész szövetség.

Mint az MRSZ kiemelte, a határozat lemond a régészeti célú elfedés jogszabályilag továbbra sem megalapozott folyamatának szabályozásáról is, így értékelésük szerint az elvileg a leletek megóvását célzó elfedés ellenkező irányba, a régészeti emlékek tudatos megsemmisítésének irányába hat.

"Ennél is fájdalmasabb, hogy a pusztulásra ítélt két lelőhely közül az egyik egy nagy kiterjedésű, késő avar kori település, amelynek jelentőségét a próbafeltárások egyértelműen igazolták" - közölte az MRSZ, hozzátéve: tudomásuk szerint az útépítés kivitelezője ezen a héten megkezdi a munkát azon a két régészeti lelőhelyen, amelyek területén semmilyen örökségvédelmi intézkedést nem írt elő a KÖH.

A kommünikében szerepel, hogy a tavaly november óta érvényben lévő szabályozás alapján rendelkezésre álló pénzeszközök, valamint a feltárás és elfedés elvégzéséhez szükséges összeg között több tízmillió forintos eltérés van. A hiányzó pénzügyi keretet a feltárásra jogosult BMMI minden bizonnyal nem tudja kipótolni, ami "mind a beruházót, mind a feladatellátásra kijelölt múzeumot lehetetlen helyzetbe sodorja".

Ebben az esetben a hatályos törvények szerint a KÖH-nek lehetősége lett volna a feltáráshoz szükséges többletköltségeket kormánydöntéssel engedélyezetni, ezzel azonban nem élt. A határozat sorozatos és rendkívül súlyos szakmai hibái arra utalnak, hogy a KÖH a tárgyalt határozatban főként a beruházói érdekek mentén, alapvető régészeti és örökségvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyva hozott döntést" - emlékeztetett az MRSZ.