POSZT-er: Politikai tett, színházi értelemben

A szállodai reggeliző térben és az esti fesztiválklubban is arról fut a duma más-.más társaságokkal, más-más italokat hörpölve: hogy tetszettek a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyelőadásai. Tegnap például a zalaegerszegi Hamlet és a nyíregyházi Kasimir és Karoline. Háááát...

Valahogy ez a két produkció erősen borzolta a POSZT-olók idegét. Többen arra panaszkodtak, hogy nem értik az Ödön von Horváth-darabot, mások meg azt, hogy nem értették a Hamlet szövegét. (Értsd: nem nagyon hallották.) Politikai tettről beszélnek a Kasimir és Karoline esetében, ahol a rendező Forgács Péter némi aktuálpolitikával szórta be a történetet (pl.: számla nélküli költségtérítés, cigánykérdés). Új kifejezést tanulok meg: „színházi értelemben politikai tett", hiszen ezért - feltehetően - nem jár semmiféle retorzió.

Tudjuk, a rendszerváltozás után értelmét veszítette a színdarabokon keresztüli üzengetés. Ettől egy időre el is bizonytalanodott jó pár műhely. A húsz éves évfordulóra viszont eljutottak az alkotók abba az állapotba, hogy ideje újra összekacsintani a nézőkkel, kimondani: felháborító, ami a pártpadsorokban és az utcai zászlóvivők között történik. Szóval nem aratott osztatlan sikert a Kasimir (sőt), de ma valahogy nem túl életidegen az elbocsátás gondolata, az ügyvédek és vezérigazgatók mindenhatósága, az alkohol és az erőszak hétköznapivá válása.

Guppi. Ez a Szigarjov-darab címe, amelyet a PanoDráma és a POSZT felolvasószínházában látunk - még délután. Jól passzol a Kasimirhez ez a Radnai Annamária fordította, Kiss Csaba rendezte darab. Egy nő és két férfi. A testileg-lelkileg megnyomorgatott asszonytól szabadulna a férje. Jön az ismeretlen férfi, beleszeret a nőbe, akit - tőle undorodó - férje csak Guppinak nevez. Elszakadni rettentően nehéz még a rossztól is, sőt lehetetlen. Pláne, ha kiderül, hogy az ismeretlen a férj csábításra bérelt kollégája. Izgalmas a darab, Szigarjov sem ismeretlen, Gyurma, valamint Fekete tej című műve ment már Budapesten. A színészek, Györgyi Anna, Csuja Imre és Scherer Péter fergetegesek, néha annyira belefeledkeznek a játékba, hogy elvesztik, hol tartottak a szövegben. (Itt - ugye - felolvasnak!!!) Akkor egy kicsit leállnak, nevetve keresik a megfelelő oldalt.

Ha már a szövegkönyvnél tartunk, szeretném elmesélni, hogy az idős színészek javára gyűjtött jótékonysági kirakodó vásáron Terhes Sándor Hazámhazám-példányának rajzos 38. oldalát is árulják, bekeretezve. Ha még el nem kelt. A vakító napsütésben szalmakalappal a fején üldögél az ötletgazda, Müllner Dóra a Jókai téren. Némi baráti segédlettel összegyűjtött színész-relikviákat, kellékeket, jelmezeket. Anger Zsolt a Szalontüdő című filmben viselt kék ingét adta. A Pa-dö-dö első, dedikált lemezét. Dunai Tamás a Doktor Herzben viselt csokornyakkendőjét ajánlotta fel, míg Epres Attila pulóvereitől, mellényétől és jogging felsőjétől vált meg. Mindegyikhez levelet is írt Epres. Az Adidasoshoz például azt: „Hidegebb reggeleken ebben futottam a veszprémi bicikli úton, a Gellért-hegyen meg a Margit-sziget körül." Én speciel Szervét Tibor ismeretlen játszótársa lettem, a Mankala nevű, fatáblás játékát vásároltam meg.

 

 

POSZT
POSZT
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.