POSZT-er: Krajcárok és forintok

Már csak egy versenynap van a Pécsi Országos Színházi Találkozóból, a mai. Éjszaka dönt a zsűri, a szombat esti gálán díjkiosztanak. Meglepő lenne, ha Trill Zsolt üres kézzel térne haza, tegnapi főszereplése a debreceni Oblom-offban reveláció volt. De mi most inkább a pénzről beszélünk.

Tavaly Bálint András a Modern Magyar Képtár I.-ben, Mácsai Pál a Csontváry Múzeumban tartott szubjektív tárlatvezetést. Az idén Hegedűs D. Géza vállalt hasonló szerepet a Zsolnay Múzeumban. Szégyellem magam, kilenc éve járok a POSZT-ra, de még sosem fordultam meg itt. Hegedűs D. nem ennyire amatőr, ő öt éve játszik a Pécsi Nemzeti Színház Anconai szerelmesek-előadásában, és első útja ide vezetett. Elképesztő vehemenciával mesél az alapító Zsolnay Vilmosról és famíliájáról, a gyár világhírűvé válásáról, egyedi technikáiról és anyagi helyzetéről. Olyan érdekességekről is beszél: mikor a Zsolnay manufaktúra éves bevétele 149 ezer forint volt, és egy nagyobb családot évi hatezerből el lehetett tartani, két hatalmas vázájuk 151 forintért kelt el, a hatszemélyes teáskészlet 25-ért, a kilencszemélyes 35-ért, az apró cseréppersely egy forint 10 krajcárt kóstált.

A színházi fesztiválon értelemszerűen nemcsak a Zsolnay gyár egykori anyagi helyzetéről volt szó. A teátrumok finanszírozásáról is, méghozzá helyzetjelentést kaptak a POSZT-olók az Előadóművészeti törvény jelenlegi állapotáról.

Szó volt arról, ma délután bejelenti Hiller István miniszter, hogy kik lesznek az Előadóművészeti Tanács tagjai, de ezt a programot tegnap este lefújták. Úgy hírlik, még nincs meg a huszonkét tagból álló grémium névsora, hiába küldték el jelölésüket a szakmai és érdekvédelmi szervezetek, valamint a minisztériumok.

Azt tudjuk Megyeri Lászlótól, a törvényt végrehajtó államigazgatási szervének (nevezzük Irodának) a munkatársától: befejeződött a színházak nyilvántartásba vétele és besorolása. Előbbi abban segíti az a fenntartókat, a szakmát és az adófizetőket, hogy átfogó képet kapjanak arról, melyik teátrum hogyan is működik. (Mekkora a támogatásuk, a bevételük, a látogatottságuk, az előadásszámuk.) Az utóbbi pedig az átláthatóbb finanszírozást szolgálja. Szabadságot ad a szakmának abban, hova milyen támogatás kerüljön, és csökkenti a miniszter pénzosztási lehetőségét. Nagyot abban lehet tévedni, ha valaki rossz helyre sorolja be magát, vagy elfelejt regisztrálni.

Az Előadóművészeti Tanács, amely munkájáért nem kap egy fillért sem, szakkollégiumok segítségével dönt a keret felosztásáról, figyelembe véve több szempontot: így az előző év önkormányzati támogatását és a két évvel korábbi nézőszámot. Többletpénzt jelent még jó néhány plusz feladat is (gyerekeknek szóló produkcióktól az operákig).
De mire is jó ez a törvény? Többek között párbeszédet kezdeményez a fenntartó és az intézmények között. Előbbi megfogalmazza elvárásait (nyilván nem művészi értelemben), és a tulajdonosi döntéseket meg is indokolja. A jogszabály nemcsak finanszírozási kérdéseket vet fel, hanem munkajogiakat is. Ezek betartatása, akárcsak az a regisztrációhoz tartozó adatok ellenőrzése, a fent említett Iroda feladata lesz.

 

POSZT
POSZT
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.