Hárman a tárlaton: balról Képes Gábor, középen Kovács Győző, jobbról Selmeczi György

Herédi Győző

Neumann Jánosról - legalábbis - a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ma megnyílt kiállításán kiderült: nem volt "Marslakó". (Az Egyesült Államokban nevezték "Marslakóknak" azokat a '30-as években oda érkezett magyar tudósokat, akik Amerikában világraszóló tudományos eredményeket értek el.)   

Az "Egy géniusz ifjúkora" című kiállítás a világhírű matematikus életének első szakaszát hozza közel a látogatókhoz.  A tárlaton a már említett "fejszámoló" nagykereskedő nagyapáról is látható egy Kunwald Cézár által festett portré. Emellett más festmények, és a Neumann-család - nagyszülők, szülők - iparművészeti szépségű tárgyai, bútorai jelenítik meg azt a szellemi közeget, melyben a géniusz nevelkedett; gobelinkárpitozású biedermeier székek márványtetejű asztallal, színházi látcső, vagy éppen Bonaparte mellszobor (d' Angers alkotása). A Róth Miksa Emlékháznak köszönhetően az egykori Neumann-villa, a család svábhegyi nyaralójának egyik díszes üvegablakát is kiállították.

"Herman H. Goldstine, a barátja és a munkatársa azt mondta Neumann Jánosról, hogy élete 54 éve alatt a tudomány számos és nagyon bonyolult területén annyit alkotott, ami sok tudósnak is a becsületére vált volna" - írja a kiállítás látogatóihoz címzett levelében Kovács Győző, a Neumann-kiállítás szakmai vezetője, a tárlatot kiegészítő életrajzi tablók szerkesztője, aki nem mellesleg az első magyar számítógép egyik építője.

Levelében Kovács Győző a fő "attrakciónak" nevezi, hogy a nagyközönség először láthatja azokat a tárgyakat, melyek Neumann János édeapjának, illetve nagyapjának a lakásából megmaradtak. "A tárgyakat - amik a szerncsés véletleneknek köszönhetően túlélték a háborút - Selmeczi György látványtervező úr őrizte meg az utókornak..." - szól a levél.
 
"Rengeteg tehetség"
 
Melyik a kedvenc tárgya? - kérdeztük Selmeczi György belsőépítészt, aki azonnal egy Tornai Gyula által festett, Kann Lilyt, Neumann János anyai nagynénjét kislánykorában babával ábrázoló képre mutat, mondván: "gyönyörű, pazar" portréról van szó, mely számára a Róth Miksa ablak mellett a tárlat egyik "legféltettebb" tárgya. A kiállítás látványtervezője - a másik látványtervező Herédi Győző -, a Kaposvári Egyetem tanársegéde fontosnak tartotta elmondani, hogy "rengeteg tehetség" volt a Neumann-családban: az egyik a Kúria főbírája, emellett a nagybátyja annak a Dénes Zsófiának, aki Ady Endre menyasszonya volt. Egy másik híresség Rusznyák István az MTA elnöke volt, Ferenczi István pszichológus tanulmányt írt a gyerek-zseni Neumann Jánosról, Alcsuti Lili pedig művészettörténész volt és a Régi magyar ékszerek kötet szerzője. - A szellemiség a Neumann-családban egészen kivételes szinvonalú és sokirányú volt - állapította meg Selmeczi György.

Matematika, jétákelmélet, meteorológia, Neumann-elv

A kiállítást rendező és megnyitó Képes Gábor muzeológus azt emelte ki, hogy Neumann János fizikus is volt, aki megteremtette a kvantum-mechanika alapját. Közgazdász is, aki Morgensternnel közösen kidolgozta a játékelméletet. A meteorológusok is úttörőnek tartják, hiszen először ért el ma is érvényes eredményeket, elsősorban az időjárás-előrejelzés számítógépes kiszámításában, És Neumann János egyik legfontosabb, a világon ma már mindenkit érintő alkotása a számítógép, és a számítógépek működését leíró Neumann-elv.
 
"Ez az ember úgy élte le rövidre szabott - 54 évet átölelő - életét, hogy tökéletes életművet hagyott maga után. Neumann János akotása úgy egyedülálló és tökéletes, ahogyan az utókorra maradt" - szól az "Egy géniusz ifjúkora" című kiállítást népszerűsítő kiadvány előszava.

Kapcsolódó cikkek: Markó és a mexikói kapcsolat | A kultúra tényleg mindenkié | Szép csütörtököt | Buda ismét a miénk! | Gyilkos fegyverek Szegeden