- Neve sokakban összeforrt az Ab Ovóval. Miért változtat? Mondhatnám: miért lett hűtlen?

- Azért az látszik, hogy hűséges típus vagyok. A rendszerváltás óta az Ab Ovo adja ki a könyveimet. Egyik alapítója voltam, úgy tetszett akkoriban, egy darabig nem lesz olyan kiadó, amelyik a kortársaimat megjelenteti. Négy évig becsülettel vezettem, noha egyre inkább elegem lett a könyvterjesztőkből, akik akkor még egymás lábát taposták. De az írókból is elegem lett. Valljuk meg, a kollégák pontatlanok, megbízhatatlanok, ilyenek vagyunk. Ezért 1995-ben leléptem, 1997-től tulajdonos sem vagyok. Szerzőként maradtam.

- Nosztalgiából?

- Maradásom előnye: a munkáimmal nagyjából az történt, amit én akartam. De semmi másba nem szóltam bele. Ezzel szemben mindenki úgy tekintette, mintha még mindig én lennék a kiadó, ami nyomasztott egy kicsit. És egyszer csak jelentkezett a Kalligram vezetője, Szigeti László, hogy tetszett neki utolsó regényem, de néhány kritika fölháborította, főként, mert célozgattak korábbi tevékenységemre a kulturális alap irodalmi kollégiuma élén. Ő erre úgy akart válaszolni, hogy kiadja életműsorozatomat. Mondtam: de még csak ötvennyolc éves vagyok! Aztán pillanatok alatt elterjedt a hír, és jelentkeztek más kiadók is, kalligramos szerzők pedig beszóltak: "Azért hívnak ide, hogy hozd nekik a pénzt". Nem esett jól. Arra gondoltam, a legjobb az Európa lenne, ahol igazi profik dolgoznak és Szabó Magda halála után nincsenek magyar szerzők, akiknek zavarhatnám a köreit. De csak akkor megyek, ha hívnak. És egyszer csak megcsörrent a telefon.

- Honnan tudták?

- Nyilván a hír Barna Imréhez, az Európa vezetőjéhez is elért. Tízéves szerződést ajánlott. Ez alatt megjelentetjük az eddigi munkáimat (33 kötetem jelent meg magyarul), és a sorozatba illesztjük az új dolgaimat is. Megbeszéltük, hogy az Ab Ovo 2010 végéig árulhatja az ott lévő könyveimet, és addig semmi olyat nem adunk ki, amiből még van náluk. Úgy gondolom, már megérdemlek egy kiadót, ahol mások intézik az ügyeimet, a borítótól a reklámig. Tudom, ez kicsit olyan, mint a válás, de néha válni kell.

- Én viszont arra gondoltam, mostanában nagyobb biztonságot nyújt olyan kiadó, amelynek tulajdonosánál van a legnagyobb hazai terjesztőhálózat, az Alexandra is.

- Az elején nem is tudtam, hogy az Európa Matyi Dezső tulajdona, ez a megállapodásban nem játszott szerepet. Az Európa köteteit láttam mindegyik terjesztő hálózatban, és ez tetszett. Más kérdés, hogy utolsó könyvemet, az Utazások Erotikában (Ki a franc az a Goethe?) címűt kizárólagos terjesztésre elkérte az Alexandra. Egyszeri alkalom volt, de éppen akkor tört ki a háború az Alexandra és a Libri között, így alig került a könyvből a Libri boltjaiba.

- Az áprilisi könyvfesztiválra jön ki életműsorozata első kötete, az 1986-ban megjelent Félnóta. Egyike azoknak a munkáinak, amelyek sajátos módon tükrözik az akkori fiatal értelmiség gondolkodását. Újraolvasva ma is hiteles?

- Hogy a Félnóta mennyit ér, nem tudom, a fontos könyveim közé sorolom. A regény a nyolcvanas évek elején született, mindenféle cenzurális nehézségek közepette, Aczél György azt mondta, elvtársak, ezzel nem kell foglalkozni. A Zenga zének után jelent meg, amellyel nagy cenzurális bajok voltak. Attól tartottam, hogy a Félnótánál működött az öncenzúrám, és kicsit virágnyelvű lett, nemzedékem pontosan érti, de hogy egy mai húszéves érti-e, nem tudom. Elolvastattam fiatalokkal, a véleményük fölbátorított, és a szerkesztő is biztatott.

- Őszre várható új könyve is. Úgy tudom, páros írások lesznek benne.

- Tiszta tűz címmel kisregények, novellák. Mindegyik dupla írás, más-más nézőpontból. Érdekes, az első kötetemben volt már ilyen, csak elfelejtettem. A klasszikus irodalmi páros iskolapéldája Krúdy két novellája, amelyben egy párbajt az egyik, majd a másik fél szemszögéből is megírt. Nagyon jó játék.

Vámos Miklós következő kötetében páros írások lesznek