A kormány felülvizsgálta a Szépművészeti Múzeum tervezett bővítését, és ezzel összefüggésben úgy határozott - egyetértve a bővítés szükségszerűségével -, hogy az ne a térszint alatt, hanem egy tágabb, a fővárosi kulturális intézményrendszer legfontosabb elemeit áttekintő és azt újragondoló fejlesztés keretében, a térszint felett valósuljon meg - jelentette be kedden Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a Szépművészeti Múzeumban.

Az általa elmondottakból egy jóval nagyobb fejlesztés képe bontakozott ki, mint amit a Szépművészeti föld alatti kiegészítésekor terveztek: azaz egy időszaki kiállítóterem és egy közönségforgalmi térsor. Az államtitkár a Hősök terén egy rendkívül nagyléptékű, viszont egyelőre sem konkrét mibenlétét, sem finanszírozását illetően nem tisztázott kulturális fejlesztésről beszélt. Az úgynevezett Andrássy-negyed egyfajta kulturális tengelyt teremtene a budai Vár és a Városliget között, ahol - a várakozásokkal ellentétben nem az egykor kormányzati negyednek kijelölt vasúti területen, hanem a Liget szélén, a Felvonulási téren - egy új múzeumi központ is létrejönne.

Múzeumi negyedet már az első Orbán-kormány is tervezett, akkor még az Óbudai Gázgyár területére. Ennek a létesítménynek kellett volna befogadnia a mindmáig kiállítóhely nélkül működő Országos Műszaki Múzeumot, az építészeti múzeumot, akárcsak a Néprajzi Múzeumot, amelynek Kossuth téri épületét kormányzati célokra kívánta használni a kabinet.

Habár Szőcs Géza hangsúlyozottan csak példákat említett - hiszen az új projekt kidolgozása még csak el sem kezdődött - a Néprajzi Múzeum áthelyezése a jelek szerint most is szóba került, akárcsak a Magyar Nemzeti Galéria leköltöztetése mostani, a budai Vár dunai palotaszárnyában lévő helyéről, illetve egy fotográfiai múzeum kialakítása. (A jelenlegi fotográfiai szakgyűjtemény Kecskeméten működik, de nagy kollekciók vannak magánkézben is. Egy magánkezdeményezésű országos múzeum tervéről lapunk október végén számolt be.) De ugyancsak része lehet a fejlesztésnek a háborúban megsérült, majd lebontott Regnum Marianum templom újraépítése a Városligeti fasor tengelyében, vagy épp az Ötvenhatos emlékmű kitelepítése a Felvonulási térről. Szőcs Géza arra is utalt: az elképzelések között még a Hősök tere forgalmának teljes átalakítása, az M3-asra vezető sávok elterelése, esetleg alagutak építése is része lehet.

Ami tény, hogy az Andrássy-negyed névvel illetett projektre a jelen helyzetben az a kevesebb, mint négymilliárd forint áll rendelkezésre, amelyet a kormány azzal spórolt meg, hogy az utolsó pillanatban lefújta a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítését. Ezt a pénzt az Európai Unió biztosítja, de elköltéséről a kormány dönthet. E pillanatban úgy tűnik, ha 2011 végéig megszületik az új projekt terve, akkor ez az összeg nem vész el, 2013 végéig el lehet költeni valamilyen kulturális-turisztikai célra. Az viszont már most látszik, hogy a felvázolt, lényegében az egész budapesti belvárost és a főbb történelmi negyedeket magába foglaló fejlesztésnek legfeljebb a terveit lehet ennyi pénzből megvalósítani.

Nem véletlen tehát, hogy az államtitkár évtizedes távlatról és Budapest jövőjét meghatározó koncepcióról beszélt. Ami a konkrétumokat illeti, a Szépművészeti Múzeum közeljövőjét érintő tervekről Baán László főigazgató elmondta: mivel nyárra az építkezés miatt nem készítettek elő semmilyen bemutatót, most azon dolgoznak, hogy - a British Museum tárlatát követve - a gyűjteményükben lévő három múmia köré építsenek az ókori egyiptom kultúráját és a hajdan ott élt embereket megelevenítő kiállítást. A főigazgató ugyanakkor jelezte azt is, hogy a múzeum fejlesztése és bővítése továbbra is a zavartalan működés feltétele, valamint emlékeztetett rá: a múzeum műemléképületének felújítása bő két évtizede zajlik, eddig tizenötmilliárd forintba került, viszont még így is körülbelül csak a felénél tart a munka. A tető beázik, a fűtés korszerűtlen, a Román csarnok pedig még a háborúban sérült meg, azóta műtárgyraktárnak használják.