Mesés fizetésekről, felháborító prémiumokról és színlelt szerződésekről szól a Kehi-jelentés
Az Átlátszó a Kehi-jelentésre hivatkozva állítja: az MMKA több mint egymilliárd forintot fizetett ki érvénytelen vagy hibás pályázatokra, több mint 100 millió forintot pedig úgy, hogy nem írt ki közbeszerzési eljárást. Ezt csak tetézi, hogy a közalapítvány vezetői és dolgozói mesés fizetéseket kaptak. A mintegy tizennyolc munkavállalót foglalkoztató közalapítványnál még a középfokú végzettségű titkárnő havi fizetése is meghaladta a 600 ezer forintot. A vezetők prémiumként összesen csaknem 72 millió forintot vihettek haza, pedig nem voltak sokan: 2006-2010 között két személy volt alkalmazottként vezető beosztásban. Az MMKA színlelt külsős megbízásokat is kötött, vagyis ugyanazt a munkát kétszer is kifizették. Ha ez mind igaz, akkor minimum jogosak azok a korábbi vádak, amelyek szerint a közalapítvány felelőtlenül túlköltekezett.
Az oknyomozó honlap szerint Vincze László finanszírozási igazgató, aki saját cégén (8. Dimenzió Kft.) és felesége vállalkozásán (Landkerék Bt.) keresztül is szerződött a közalapítvánnyal, legalább 80 millió forintot keresett, ebből 54 millióhoz úgy jutott, hogy a közalapítvány az ügylettel megsértette a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályokat. Hasonlóan szabálytalan munkaszerződéssel foglalkoztatták Hegedűs Lászlót is (Füst-Kép Bt.), aki az MMKA külső kapcsolatainak szervezésével foglalkozott. Az Átlátszó kiemeli Návai Anikó újságíró cégét is (Navai Enterprises), amely a Kehi szerint ugyanazért a munkáért duplán számlázott ki 5,77 millió forintot – egyrészt az akkor még a közalapítvány tulajdonában álló Filmunió Kft.-nek, másrészt magának az MMKA-nak is. (Lapunk külsős munkatársa nem kívánt nyilatkozni a vádak kapcsán.)
Kétségtelen, az adatok alapján kiderült, hogy nagy mennyiségben „vándorolt át” az adófizetők pénze a magánszférába. Ugyanakkor számos, neve elhallgatását kérő szakmabeli szerint az Átlátszó oknyomozása igencsak egyoldalú, és egy nem végleges Kehi-jelentésen alapul. Többen azt is furcsának tartják, hogy maga a jelentés sosem volt átfogó, előre elkészített forgatókönyv alapján készült, és kizárólag a Grunwalsky Ferenc fémjelezte kuratórium tevékenységét vizsgálta, tehát a 2006-tól 2010-ig tartó időszakot. (Ezután Kőrösi Zoltánt választották a kuratórium elnökévé, aki ez év december 31-ig be is tölti ezt a pozíciót. A közalapítványnál történt zárolások óta a Magyar Nemzeti Filmalaptól kapja fizetését.)
Többen gyanúsnak vélik a kiszivárogtatott jelentés időzítését: épp akkor került a nyilvánosság elé, amikor a parlament a filmtörvény módosítását tárgyalja. Amennyiben az előterjesztést megszavazzák, a számítógépes játékprogramok részeként vagy előzeteseként megjelenő 3D animáció is bekerül a támogatandó filmalkotások közé, így az ilyesmit gyártó cégek jogosulttá válnak a közvetett állami támogatásra, pontosabban a gyártási költségvetéshez képest számított 20 százalékos adókedvezményre. Ahogy az Index.hu cikkében rámutatott, ezzel leginkább a piacon konkurencia nélkül tevékenykedő Digic Pictures 3D, Andy Vajna kormánybiztos excége járna jól, amely Vajna kinevezése nyomán a Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises kezébe került. (Ugyanennek az offshore cégnek a tulajdonába került az InterCom nevű forgalmazó cég is.) A Magyar Nemzeti Filmalap képviselője lapunknak hangsúlyozta: semmilyen szerepük nincs a Kehi-jelentésben, illetve annak rejtélyes felbukkanásában, az nem hozható összefüggésbe a filmtörvény módosításával.
Ugyanakkor sok szakmabeli szerint az is érdekes, hogy a Kehi-jelentés nem vizsgálta a MMKA viszonyát azokkal a cégekkel, amelyek állami pénzek felett delegáló személyek tulajdonában állnak, illetve álltak. Ahogy az Index korábban nyilvánosságra hozta, a jelenleg a Nemzeti Kulturális Alapnál is pozíciót betöltő Kálomista Gábor cége, a manapság az MTVA-nak sorozatokat gyártó Megafilm 1997 és 2009 között 1,22 milliárd forint támogatást kapott a közalapítványtól. A Kálomista Gábor felesége, Kálomista Zsuzsanna (jelenleg az MTVA archívum és tartalombeszerzési igazgatója) által korábban vezetett Hungaricom is a közalapítványtól kapott, mintegy 159 millió forintos támogatásból próbálta a magyar filmeket eladni a világ filmvásárain. A Filmalap jelenlegi gyártási igazgatójának, Miskolczi Péternek a cége, az Eurofilm Stúdió csaknem 750 millió forint támogatást vett fel korábban az alapítványtól.
Mivel az ügy számos esetben a bűncselekmény lehetőségét is felveti, megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot is, ahol megtudtuk: ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt, és jelenleg a szükséges adatok begyűjtése zajlik.