J. D. Salinger
Elhunyt Jerome David Salinger, a Zabhegyező írója – jelentette be csütörtökön a családja. New Hampshire-i otthonában, 91 éves korában érte a halál.

A kultikussá vált Zabhegyező 1951-ben jelent meg. Főszereplője, a lázadó tinédzser, Holden Caulfield fiatal olvasógenerációk szemében vált halhatatlan bálvánnyá. Magyarul olvasható még a Franny és Zooey, a Magasabbra a tetőt, ácsok, a Seymour: Bemutatás, illetve a Kilenc történet című novellagyűjtemény.

Salinger évtizedek óta elzárkózva élt, visszautasította az interjúkat és a közszereplést. 1965-ben kezdett remeteéletéből 1980-ig még alkalomadtán kimozdult egy interjú kedvéért, utána viszont végleg elhallgatott. Valószínűleg csak tragikus véletlen, de éppen ekkor, 1980. december 1-én ölték meg John Lennont, akinek gyilkosa, Mark David Chapman „nagy igazságokat rejtő könyvként” - és inspirációként - hivatkozott a Zabhegyezőre.

Bár felnőtteknek írta műveit, az ártatlanság és az elidegenedés, a fantázia és a külvilág konfliktusait feszegető művei főleg a tinédzserek lelkivilágát érintette meg. Évtizedekkel első kiadása után a Zabhegyező még mindig azt testesíti meg, amiről a legtöbb amerikai álmodik -soha nem felnőni. Maga Salinger néha túl is feszítette ezt. Mire utolsó műve, a Hapworth 16, 1928 megjelent a New Yorker magazinban 1965-ben, írótársai afféle koravén gyermekként nézek rá, akinek stílusa a keserűről az szinte elviselhetetlen felé tartott. - A legnagyszerűbb elme, aki valaha előkészítőben maradt – jegyezte meg róla némi malíciával Norman Mailer.

Manhattanben született 1919-ben. Barmicvóján, 13 évesen tudta meg, hogy csak félig zsidó – ír katolikus édesanyja még az esküvője előtt áttért. Több állami és egy magániskola után felvételt nyert a pennsylvaniai Valley Forge Katonai Akadémiára – a Zabhegyezőt itteni élményei ihlették. 1942-ben részt vett a normandiai partraszállásban, Amerikába már egy német feleséggel tért vissza, akitől viszont néhány hónap után elvált.

Művei 1948-től a New Yorkerben jelentek meg. Az őt vajmi kevéssé érdeklő világhírre is csak három évet kellett várnia: a Zabhegyezőből azóta is 250 ezer példány fogy évente. Néhány novellán kívül végső hallgatásáig csak három könyve jelent meg, 1961-ben a Franny és Zooey, 1963-ban pedig a Magasabbra a tetőt, ácsok és a Seymour: Bemutatás. Salinger akkor már évek óta halála helyszínén, Cornishban élt. Háromszor nősült, utolsó felesége negyven évvel fiatalabb nála.

- Imádok írni, és biztosíthatom, folyamatosan írok is. De csak hogy kedvem töltsem benne, és nem akarom, hogy ezt az élményt bárki más megzavarja - árulta el utolsó nyilatkozatában egy kis louisianai lapnak. Visszavonulása óta néha még fel-felröppentek hírek egy-egy - állítólag készülő - új művéről, ám ezeket rendre cáfolta az idő. És ha az nem volt, az adaptációknak maga Salinger állta útját, hiába kérte az évtizedek alatt Billy Wilder, Elia Kazan vagy Steven Spielberg a Zabhegyező megfilmesítésének jogát.

1982-ben pert indított egy újságíró ellen, aki egy deklaráltan képzeletbeli interjút közölt volna vele. Hat évvel később a legfelsőbb bíróság előtt végezte az a nem hivatalos életrajz, amelyben - felhatalmazása nélkül - magánlevelezéséből közöltek volna részleteket. Salinger még tavaly is jogi úton akadályozta meg egy könyv megjelenését - a Hatvan évvel később címet viselő könyvet szerzője a Zabhegyező folytatásának szánta - benne a hetvenes éveit taposó Holdennel, az örök mizantróppal.

Kapcsolódó cikkek: 'Véletlen baleset' miatt halt meg Brittany Murphy | Elhunyt Paizs József képviselő | Elhunyt Fekete Gyula | Öngyilkos lett Rády Krisztina | Lehotka Gábor halála