Meglepetés-Nobel: Herta Müller kapta az irodalmi díjat

Amikor Peter Englund, a Nobel-bizottság főtitkára csütörtök délelőtt németül kezdett beszélni a nagy bejelentésre váró újságírók előtt, egyértelművé vált: a testület megint komoly meglepetéssel felérő döntést hozott. Az idei irodalmi Nobel-díjat a nagy favoritok – az amerikai Philip Roth, Joyce Carol Oates vagy az izraeli Ámosz Oz – helyett Herta Müller romániai születésű német írónő kapta. – Miután felhívtam és közöltem vele a hírt, Herta Müller azt mondta: ne haragudjak a hallgatásáért, annyira meg van lepődve, hogy szóhoz sem jut – mondta az ARD közszolgálati televíziónak Englund.

Az ötvenhat éves Herta Müllerrel immáron a tizedik német értelmiségi kapja meg a legrangosabb, s közel 1,1 egymillió euróval járó irodalmi elismerést. A legutóbbi német kitüntetett 1999-ben a Bádogdob, a Patkánynő, a Ráklépésben szerzője, Günter Grass volt. A Berlinben élő Müller most olyan nagyságokhoz csatlakozik, mint Thomas Mann, illetve Heinrich Böll, akik 1929-ben, illetve 1972-ben részesültek a díjban.

Herta Müller
Romanian-born German writer Herta Mueller poses in this file picture taken May 19, 2005. Mueller won the 2009 Nobel prize for literature, the award committee said on October 8, 2009. Picture taken May 19, 2005. REUTERS/Jack Mikrut/Scanpix Sweden/Files (SWEDEN SOCIETY) SWEDEN OUT. NO COMMERCIAL OR EDITORIAL SALES IN SWEDEN

A Svéd Akadémia indoklása szerint az 1953 augusztusában a bánáti Niczkyfalván (Nitzkydorf) született, prózát és verseket egyaránt író Müller rendkívüli kifejező erővel bíró nyelvezete, a kommunista diktatúrákkal való nyílt szembeszállása és az elnyomottak melletti következetes kiállása miatt érdemelte ki a díjat. A most augusztusban megjelent, a Német Könyvdíjra is jelölt legújabb regénye, az Atemschaukel is egyfajta gulág-irodalom: az itteni sajtóban mesterműnek nevezett könyv a sztálini időkben Erdélyből a Szovjetunióba, munkatáborokba deportált erdélyi szászok sorsáról szól.

Nem sokkal a berlini fal leomlásának huszadik évfordulója előtt tehát a Nobel-bizottság egyértelműen politikai döntést is hozott, az írónő kiválasztása – már csak személyes sorsa miatt is – tisztelgés a kommunista rendszerek áldozatai előtt. – Miközben mindenki a nagy jubileumra készül, nekem az évforduló egy régi deportálási történetben ölt testet – nyilatkozta korábban Müller.

A Temesvári Egyetemen germanisztikát és román irodalmat tanuló Müller egy gépgyárban dolgozott fordítóként, de miután nem volt hajlandó együttműködni a Ceausescu-rezsim titkosrendőrségével, a Securitateval, elbocsátották. A diktatúra nem kímélte első műve megjelenésekor sem: az erdélyi szász faluban játszódó novellákból összeállított Niederungen 1982-ben csak cenzúrázott változatban kerülhetett forgalomba. Müller 1987-ben vándorolt ki az egykori NSZK-ba. Sokáig hallani sem akart a kitelepülésről, azt vallotta, hogy a diktátornak, azaz Nicolae Ceausescunak kellene elhagynia Romániát.

Bár a politikusok, Angela Merkellel az élen sorra gratuláltak az eddig több mint húsz különböző irodalmi díjjal elismert Müllernek, a legnevesebb német irodalomkritikus, az "irodalom-kritikus pápának" is hívott Marcel Reich-Ranicki nem volt hajlandó kommentálni a német irodalom újabb dicsőségét. – Évek óta azt kell megélnem, hogy nem Philip Rothra esik a választás. Az idén egyébként egy nőre tippeltem – nyilatkozta a dpa hírügynökségnek a nagy Roth-rajongónak számító Reich-Ranicki.

Az Amazon internetes áruházat mindenesetre elborították a rendelések, a müncheni Carl Hanser kiadónál megjelent Atemschaukel egy-három hetes szállítási idővel rendelhető meg.

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai

1999. - Günter Grass német író, aki "fanyar, groteszk  történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be". Az  indoklás mint a XX. század egyik kiemelkedő irodalmi művét emelte ki  az 1959-ben megjelent A bádogdob című regényét.
2000. - Kao Hszing-csien 1988 óta Párizsban élő, francia  állampolgárságú kínai író, aki munkássága "egyetemes érvényének,  keserű belátásának és nyelvi leleményességének" köszönhetően új utat  nyitott a kínai regény- és drámaírásban".
2001 - Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi születésű brit  író "a lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes  vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért".
2002 - Kertész Imre "írói munkásságért, amely az egyén  sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével  szemben".
2003 - John Maxwell Coetzee dél-afrikai író, akinek regényeit  "jól felépített szerkezet, gazdag párbeszédek és briliáns elemzések  jellemzik". Az indoklás kiemelte az író "könyörtelen kritikai  szellemét" és "kegyetlen racionalizmusát".
2004 - Elfriede Jelinek osztrák írónő, akinek regényei és  színdarabjai "különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi  klisék abszurditását és ezek leigázó hatalmát". Az indoklás kiemelte  műveinek zenei kontrasztjait.
2005. - Harold Pinter angol drámaíró, aki "színdarabjaiban  feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és  behatol az elnyomás zárt térségeibe. Pinter visszahelyezte a  színházat alapjaira: a körülzárt térre és a kiszámíthatatlan  párbeszédre, amelyben az emberek ki vannak szolgáltatva egymásnak, s  amelyben a látszat porrá omlik".
2006. - Orhan Pamuk török író, aki "miközben szülővárosának  melankóliáját kutatta, új szimbólumokban gondolkodva vizsgálta az  egymással folyton ütköző és összefonódó kultúrákat".
2007. - Doris Lessing perzsiai születésű brit írónő, aki olyan  "női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélő, aki (műveiben)  kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt".
2008. - Jean-Marie Gustave Le Clézio, akit az indoklás  az "új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis  szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának" nevezett.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.