A Chaos Theory demo

A demoscene művészeti ág és alkotóközösség is egyben. A Magyarországon körülbelül kétszáz fős társaság tagjai többnyire huszonéves grafikusok, programozók és zenészek, akik saját maguk kedvtelésére készítenek általuk demónak nevezett videóklipeket. A művek azonban a filmes műfajjal ellentétben nem előre felvett jelenetekből állnak, nem képkockával dolgoznak, leginkább egy színházi előadáshoz lehet hasonlítani, hisz itt is csupán a jelenetek a váza, a demo forgatókönyve van előre megírva, és ahogy a darab is a színpadon elevenedik meg valós időben, úgy itt az alaposan megtervezett látvány és zene is az adott pillanatban alakul ki a számítógépen.

A demo olyan számítógépes program, mely futtatása során állítja elő az előre megtervezett látványt és hangvilágot, hasonlóan a játékprogramokhoz. „Európa legnevesebb játékfejlesztő stúdiói közül több alapító is a demoscene-en ismerte meg egymást." - tudtuk meg Márta Krisztiántól, a Magyar Demoscene Egyesület alelnökétől. Természetesen itthon is majdnem minden játékfejlesztő cég rendelkezik erős demoscener gyökerekkel. Kövér András zeneszerző szintén a játékiparban dolgozik, és még mostanában is találkozik demoscenerekkel a szakmában. „Ez egy technológiai népművészet." - mondja András. Szelei Kis Gergely, szakmai berkekben Gargaj, a külföldi viszonylatban legsikeresebb hazai demo-csapat, a Conspiracy tagja szerint a demoscene-nek igen komoly technikai háttere van, emellett azonban ő szívesen gondolja művészetnek, hisz ez is önkifejezés. „Gyakorlatilag ez egy művészeti ág és egy technikai sport elegye."

„Olyan, mint az igazi street art. Van, működik, közösséget épít, de nem suvasztható be a művészetek rendszerébe." - mondja Réz András, esztéta. Valami művészi azonban vitathatatlanul van benne, amellett, hogy önkifejezés, szorosan össze is fonódik más művészeti ágakkal. Számos zenekar és DJ is rendelkezik demoscene kötődéssel, többek közt a magyar zenész, Yonderboi, vagy a V-tech-ből ismert Szamóca, de a brit filmakadémia legjobb játék soundtrack díját is kapta már meg egykori demoscener, például Kreiner Tamás az Imperium Galactica 2-ben végzett munkájáért.

„Van ebben valami naivitás" - mondja Márta Krisztián. A demoscene önmagáért létezik, a scener-ek munkáikat leginkább saját kedvtelésükre készítik, és ingyen terjesztik egymás közt az interneten keresztül. Van, aki azért műveli, hogy saját technikai tudását fejlessze, van, akit a hírnév, az elismerés és a versengés öröme vonz.

Mivel a demoscene melegágya Svédország, Finnország és Németország, a legnívósabb „partykat", vagyis versennyel egybekötött bemutatókat is itt rendezik. Ezeken a rendezvényeken a művek megtekintése után a közönség szavaz a legjobbra, sokszor már a vetítés alatt kifejezi elismerését vagy nemtetszését. Emellett 2003 óta a legnagyobb „party-n", a német Breakpointon egy nemzetközi zsűri jutalmazza az elmúlt évben legjobbnak ítélt műveket a Scene.org Awards díjjal, melyet sokan a műfaj Oscar-díjának tartanak.

Habár a vaskos pénznyeremény nem jellemző, ha valaki a játékszoftverek világában szeretne elhelyezkedni, akkor az előkelő helyen végzett demo jó referencia. Mivel egy ilyen videóklip elkészítése sok időt, felkészülést és tudást igényel, ez a szubkultúra a scener-ek szerint - a gyakorlati tapasztalatoknak köszönhetően - jobb szakembereket nevel ki, mint az egyetem. Nem ritka, hogy a szoftvercégek jelen vannak a party-kon és a legtehetségesebb scener-eknek állást ajánlanak.

„Az ember nem feltétlenül nyerni akar, hanem jobbnak lenni a másiknál. Újat mutatni, ami emlékezetes és egyedi." Így indult 2006-ban a Conspiracy Chaos Theory című demójával a Siggraph elnevezésű, világszerte elismert filmfesztiválon Animation Theatre kategóriában, ahol az év legjobb animációs munkáit mutatták be és díjazták. Olyan művekkel versengtek, mint a 300 című film, a Pixar rövidfilmek, a Pókember 3 és a World of Warcraft számítógépes játék animációs jelenetei. Ez már önmagában megtiszteltetés - neves grafikusok, játékfejlesztők és dizájnerek elismerését vívták ki.

Hiába a külföldi sikerek, Magyarországon alig ismerik a műfajt. „Bécsben volt demo-kiállítás, de nem tudom, itthon lenne-e rá érdeklődés." - mondja Márta Krisztián. Kirchkeszner Ágnes, a Millenáris kulturális programigazgatója szerint a 2007-ben a Csodák Palotájában tartott demo vetítés nagyon sikeres volt, és felmerült ugyan egy hazai kiállítás gondolata is, de végül kudarcba fulladt. A vetítés az első alkalom után elhalt, a Magyar Demoscene Egyesület pedig nem erőltette a kiállítást, de Kirchkeszner Ágnes és Réz András szerint is izgalmas lehetne ennek megvalósítása.

Kicsit belterjes világ ez, mely az informatikus berkeken kívül alig ismert, ugyanakkor kortárs művészeket megszégyenítő munkáik kreatívak, és gyakran mainstream alkotások fakadnak belőlük. Az ismert rajzfilm, az Egon és Dönci is demoscene produkciónak indult, de az Aenima stúdió fantáziát látott benne, végül egészestés animációs filmmé nőtte ki magát. Minden adott ahhoz, hogy a demo, mint műfaj populárisabb legyen, de figyelemfelkeltés hiányában az átlag ember számára egyelőre még ismeretlen.