Markolók tüntették el a győri középkort
A tervek szerint a győri Széchenyi téren az önkormányzat szökőkutat építtet és burkolatcserét is végeztet. Tavaly megtörtént a régészeti feltárás azon a részen, ahol a szökőkút medencéje épül, és eleve mélyebb földmunkákkal számolnak. Itt találták meg többek közt egy régi pellengér alapját, továbbá egy középkori eredetű, XVIII. században kitéglázott kutat, amelyet a XIX. században az elődök beboltoztak s betemettek. Akár be is lehetett volna mutani a most épülő szökőkút terveinek módosításával, egy szép új, kútház ráépítésével. Ehelyett - miután búvárok átkutatták - betonlap került rá, s ráépítik majd a szökőkút medencéjét.
A régészeti feltárás mindössze 900 négyzetmétert érintett eddig a téren - beleszámolva a korábban, 1998-99-ben, 1968-69-ben és és 1949-ben elvégzett kutatásokat, sőt a jelenlenleg zajló régészeti kutatást is -, az építkezés és vele a földbolygatás azonban a tér teljes, 5-6 ezer négyzetméteres területérte kiterjed. Tehát mintegy 4-5 ezer négyzetméternyi fehér folt maradt a kutatás számára. A munkagépek ezen a nem kutatott 4-5 ezer négyzetméternyi területen úgy tüntették el 1,2-1,3 méter vastagságban a földet, hogy ezzel tulajdonképpen a XIII. századi rétegekig megsemmisítették a tér középkori emlékeit. A fentebb említrett ásatás vezetőjének blogja szerint a gépek a tavaly talált pellengér alapját is elrombolták volna, ha a régészek munkaidő után véletlenül nincsenek a helyszínen és nem avatkoznak közbe. Sajnos a földmunkákat már csak egy kis részen sikerült leállíttatni, ahol még megtörténhet a feltárás.
Így tehát e kis részen még menthető a múltból valami, s itt jelenleg is folyik az ásatás. Meglepetésre pont itt került elő néhány hete a város régebbi pellengérének alapja, közepén az egykori szégyenoszlopot magában foglaló lyukkal, s egy újabb kútmaradvány is. Ezeket azonban a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanúgy le fogják betonozni, mint a feljebb már említett, teljes épségben megmaradt XVIII. századi kutat. Megnézték azt is, mi maradt a gépek által bolygatott terület alatt. Megtalálták a XIII. századi piactér járószintjét kocsikerék nyomokkal, cölöphelyekel.
A XVI. század végéig a tér egy házsorral kisebb volt. Az addig itt állt házsor alapjai még a föld alatt rejtőznek a tér déli oldalán, ezek az alapfalak, melyek a városszerkezet tanúi is, megsérültek a markolók túlságosan mélyreható munkája miatt. A burkolatcseréhez elegendő lett volna 50-60 centiméteres mélységig lemenni, ahol még nem sértettek volna maradványokat.
Mint Bíró Szilvia - a Xantus János Múzeum ásatásvezető régésze - blogjának egy korábbi bejegyzésében olvasható: a tér területe volt az egyetlen olyan rész, ahol nagy felületben, összefüggéseiben vizsgálható lett volna a középkori beépítettség.
A régésznő egyébként az ügy nagyobb nyilvánosság elé kerülése óta nem nyilatkozik.
A város álláspontja szerint a kivitelezők szabályos építési engedély alapján dolgoztak.
