Verslábaló Szegeden
- Most akkor balra néz Móra, vagy jobbra?
- Balra.
- Ha innen nézzük, balra. De ha az ő szemszögéből, a fal síkjából, akkor jobbra.
- Na igen, de a kérdésben nem szerepel, hogy a fal síkjából kell nézni. Szóval, mégiscsak balra.
A fenti párbeszédre Szegeden, a Boldogasszony sugárút 15. szám alatt, Móra Ferenc emléktáblája előtt került sor két hölgy között, akik a Verslábaló című irodalmi túrán vettek részt. A kulturális kirándulást - amelynek során irodalmi emlékhelyeket kerestek föl az érdeklődők - a Somogy könyvtár, a Szegedi Vörös Meteor Természetjáró Egyesület, a Csongrád Megyei Természetjáró Szövetség, és a Dél-alföldi Versmondó Egyesület szervezte a költészet napja alkalmából.
- Közel tíz kilométeres túra volt ez, rengeteg állomással, Szeged életében szerepet játszó költőkhöz és írókhoz kapcsolódó helyszínek megtekintésével - mondja Nagy Zsuzsanna főszervező, könyvtáros.
A túrázók - mintegy negyvenen - nem egy csapatban, hanem külön-külön, többnyire kettesével-hármasával járták az utcákat, nem kevesen jegyzettömbbel a kézben. Merthogy egyet s mást föl kellett írni ahhoz, hogy pontos választ lehessen adni azokra a kérdésekre, amelyeket a szervezők állítottak össze a részvevők számára. A kérdésekre csak úgy lehetett sikerrel megfelelni, ha a túrázó el is ment a megjelölt helyszínekre - ha csak nem profi hely- és irodalomtörténész volt az, aki egy efféle kiránduláson próbára tette magát, és látatlanban is tudta, hogy - például - mely szegedi költő született az egykori Pécsi utca 4.-ben, mi ma ennek az utcának a neve, hányas szám alatt található most az adott épület, és ki készítette az ott látható emléktáblát. (Egyébként Juhász Gyula született ott, a ma Ipar utca 13. számú házban, az emléktábla készítője pedig Tóth Sándor.)
A legjobb válaszadók a túra végeztével minikönyvet, illetve fürdőbelépőt kaptak a Somogyi könyvtárban megtartott eredményhirdetésen.
- Persze, nem a kedves jutalmak, hanem az irodalmi ismeretek bővítésének lehetősége vonzott mindenkit erre a kirándulásra, amelyet mi, a Vörös Meteor tagjai nem tartottunk megterhelőnek - mondta az egyik részvevő. - Hozzászoktunk már a gyalogláshoz.
A túrázók egyébként - kezükben a sokszorosított, nagy alakú várostérképpel, tollal-papírral - meglehetős feltűnést keltettek Szegeden. Dénesné Csicsely Erzsébettől például gyanakodva kérdezte egy bácsi, mit jegyzetel a házuk előtt ilyen szorgalmasan. De amikor megtudta, hogy a Petri Csathó Ferenc költőre vonatkozó kérdés megválaszolásához gyűjti az adatokat, megnyugodott.
- Álmomban sem gondoltam volna, hogy volt eszperantó költője is Szegednek. Pedig volt, Baghy Gyula. Nem nyugszom, míg nem olvashatok tőle valamit, még ha ezért meg is kell tanulnom eszperantóul - mondta Dénesné Csicsely Erzsébet.
Tragikus emléket is felszínre hozott az irodalmi túra. Senki sem tudta: a legszegedibb költő, Juhász Gyula titkárnője, Kilényi Irma öngyilkos lett afölötti fájdalmában, hogy nem sikerült megakadályoznia barátnőjének, az irodalomrajongó Vajda Bélánénak és két leányának deportálását a vészkorszak idején.
Verslábaló lesz jövőre is, a könyvtár és a vele együttműködő civil szervezetek rendezésében.
