Morajlik a parlamenti ülésterem. Egy nő a pulpituson. Higgadtan kezdi: a dolgozó osztályok, munkások, parasztok érdekeit képviseli, közülük való, kilencgyerekes családból jött. Majd szenvedélyesen rátér a lényegre, a proletárok, főként az anyák és a gyerekek fölháborítóan rossz életkörülményeire. Emiatt emelni szót, számára ez a hazafiság - mondja. És azok, akik magyar fajvédelemről beszélnek, ezen segítsenek - követeli. Zajgás, Bocskai-ruhás honatyák kezei emelkednek föl: "Mit akar?"

A magyar országgyűlés ülése - valamikor az 1920-as években. Visszatekintő jelenet, amolyan flash back. - Ugye, mennyire aktuális? - súgja Mészáros Márta rendező. Az bizony, sajnos.

A Kéthly Annáról szóló játékfilm forgatási szünetében Eszenyi Enikő, a kiemelkedő politikus megszemélyesítője korabeli szűk szoknyában botorkál le az emelvényről.

- Üdvözlendő, hogy Márta egy ilyen történelmi alakot választott, aki nemcsak az egyetlen nőként kezdte a parlamentben, de egyedül ő szólalt föl olyan szociális kérdésekben, amelyeket szinte érinteni sem mertek mások - mondja. És hozzáfűzi: különlegessé teszi őt az is, hogy tántoríthatatlan volt, végig kitartott álláspontja mellett.

- Ezért mondta valaki annak idején, ő ott az egyetlen "igazi férfi". A filmen ilyen lesz?

- Ilyen is. Minden nőben megvan a másik nem. De Annát egyáltalán nem tekintem férfiasnak, ez a harcos énje csak akkor jött elő, amikor kellett.

- Hosszú ideig olyannak fogják látni, ahogy most megformálja. Nehezebb ettől?

- Nem ő az első történelmi személyiség, akit eljátszom, és nem gondolok arra, hogy nehéz vagy könnyű. Színészként egyszerűen teszem a dolgom.

- Milyen együtt dolgozni Mészáros Mártával?

- Csodálatos élmény. Nagy hatással van rám, mint rendező, és mint nő egyaránt. Egyébként olvastam Anna levelezését, naplóbejegyzéseit, végignéztem videoanyagokat. De sokat segített, hogy Márta "otthon van" a filmben megjelenített korszakban, akár csak Banovich Tamás, a díszlettervező. Nekem ez történelemóra is, sokat tanulok.

Eredetileg életrajzi film készült volna külföldi koprodukciós partnerekkel, akik azonban visszaléptek. A finanszírozás 400 millió forintról 250 millióra apadt. A producer Sándor Pál, a Hunnia Filmstúdió vezetője mégis úgy véli, így is jó filmet lehet csinálni, talán a korábbi elképzelésekhez képest még jobbat is. Mert egyetlen, izgalmas epizódra szűkült a történet: a Kádár-rezsim megbízásából egy fiatal irodalmár, Faragó Tibor (Fekete Ernő alakításában) keresi föl az emigrációban élő Kéthlyt, hogy rávegye, jöjjön haza. A politikus azonban csak két föltétellel lenne hajlandó erre: ha kimennek a szovjet csapatok és többpártrendszer lesz Magyarországon. - Szellemi-erkölcsi párbaj alakul ki kettejük között, teljes emberségükben mutatkoznak meg, és közel kerülnek egymáshoz - mondja a producer. Hogy mi a tét? - A tisztesség. Hogy a hitéért, meggyőződéséért az ember akár az életét is kockára teszi. Amiről manapság megfeledkezünk.

- Faragó ügynökként nem tudja teljesíteni feladatát. Élete zátonyra fut, felesége elhagyja, mert eltitkolta előle, amit vállalt - meséli tovább Mészáros Márta. - Sok magyar családban okoztak morális válságot hasonló "titkok". De rejtőznek még ilyenek, a katarzis társadalmi méretekben elmaradt. Ezért is hajlik pesszimizmusba és szélsőségekbe ma az ország - véli a történet szélesebb hátteréről.

Tehát ez a film már többről akar szólni, mint egy karakán baloldali politikus keserű sorsáról. Ám a rendező nem tett le tervéről, hogy Kéthly életét egy televíziós sorozatban végigkövesse.

Mészáros Márta és a film főszereplője, Eszenyi Enikő