Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat
Méltó külsőségek között emlékezik meg Nagy-Britannia egyik legjelentősebb írójáról, a kereken kétszáz évvel ezelőtt született Charles Dickensről. A királyi család legműveltebb tagja, Károly walesi herceg és Cornwall hercegnője koszorút helyezett el a sírjánál, a westminsteri apátságban elkülönített költők sarkában. A trónörökös és Camilla ezt megelőzően London irodalmi negyedében, Bloomsburyben, a Doughty Streeten felkereste a Dickens Múzeumot, amelyet az író számos lakhelye egyikében rendeztek be. Az ünnepség fényét feltétlenül emelte, hogy a BBC online hírszolgálatának információi szerint Gillian Anderson részleteket olvasott fel a Szép reményekből. Az amerikai színésznőt elsősorban az X-aktákból ismeri a közönség, de ő játszotta a kísérteties Miss Havisham szerepét a regény legutóbbi feldolgozásában, a közszolgálati médium nagy tetszéssel fogadott karácsonyi mini-sorozatában.
Nagy szerepet kapnak a jeles napon Dickens kortárs életrajzírói is. A sokoldalú Simon Callow, a kitűnő színész az író szülővárosában, Portsmouthban rendezett emlékműsort jegyezte, emlékeztetve arra, hogy a dél-angliai tengerparti város szülötte valójában soha nem akart a westminsteri apátságban nyugodni, saját választása a kevésbé előkelő rochesteri székesegyház lett volna. Dickens Portsmouth és London után a kelet-angliai Kent grófságban telepedett le, és neve összeforrott Rochesterrel, több regénye színhelyével. Természetesen London sem maradhat ki a British Council által szervezett világméretű felolvasó maratonból, a Global Dickens Read-a-thon-ból, melynek nyitánya a Dombey és fiából választott szöveggel Ausztráliában volt.
A bicententárium Dickens máig tartó népszerűségének okaira és aktualitására helyezi a hangsúlyt. Az ünnepségek kapcsán a westminsteri apátság esperese, John Hall emlékeztetett arra, hogy az író „embersége és együttérző képessége írásain keresztül mind a viktoriánus kor Angliájára, mind a mára nagy hatást gyakorolt. Így a kerek évforduló alkalmából újult erővel kell kötelezettséget vállalni a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak megsegítésére”. Simon Callow úgy érzi, Dickens a mában is megtalálná a helyét, „megállás nélkül járná a várost, elvegyült volna az antikapitalista tüntetők között, a kórházakban személyesen venné szemügyre az ellátás színvonalát, utánajárna, mi a baj a metróval, nyilvánosságra hozna minden botrányt, amit csak észlelt”. A színész a híres észak-londoni Highgate temetőben méltatta Dickenst, ahol az érdeklődők a jövőben szervezett séták keretében kereshetik fel az író leszármazottainak sírját. Az eseményen megjelent Joanna Lumley (Absolutely Fabulous) is, aki úgy fogalmazott, hogy Dickens a „maga korában legalább annyira képben volt, mint a mai brit tévés szappanoperák, a Coronation Street és az EastEnders”.
Különös figyelmet kapott a nemzetközi hírű életrajzíró, Claire Tomalin megjegyzése, aki a hét végén kijelentette, a mai iskolások olyan rövid ideig tudnak csak koncentrálni, hogy képtelenek olyan regényeket végigolvasni, mint a Twist Olivér, a Karácsonyi ének, a Szép remények vagy a Két város regénye. A Charles Dickens: A Life című biográfia szerzője nyilatkozatában kifejtette, Shakespeare után Dickens alkotta meg az angol irodalom „legkitűnőbb karaktereit”. Fő témái közül több is legalább annyira releváns a XXI. századi, mint a viktoriánus Nagy-Britanniában. A „szegények és gazdagok közötti szakadék, a korrupt pénzemberek, a megvesztegethető parlamenti képviselők, az Etonban végzett politikusok dominanciája” ma is közérdeklődésre tart számot.
A The Daily Telegraph tudomást szerzett arról, hogy a bicentenárium alkalmából Jeremy Hunt kulturális miniszter a kabinet minden tagját meglepi egy Dickens-kötettel. A baljós gazdasági kilátások közepette David Cameron kormányfőnek a Szép remények és a Nehéz idők jut.
|