Szerény volt a könyves karácsony

Bár megállni látszott az előző évi zuhanás 2010 novemberéig a hazai könyvpiacon, az eladások egyharmadát adó karácsonyi vásár csalódást hozott. Néhol egy, másutt két számjegyű volt a forgalomcsökkenés. Csak a gyerek- és szépirodalom javított pozícióján.

Novemberig óvatos optimizmus jellemezte a hazai könyvszakmát. Az eladások általában szerény növekedést mutattak a rossz évnek számító 2009-hez képest, amikor mintegy tíz százalékkal csökkent a hazai könyvforgalom. Novembertől azonban ismét válságjelek mutatkoztak, a könyvvásárlás az előző évi mérték alá esett. Néhol egy, másutt két számjegyű lehet a csökkenés. Így foglalja össze a ma még pontos adatokkal nem alátámasztható történéseket Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója.

A szakember szerint két könyves műfaj leginkább kárvallottja, másik kettő pedig nyertese e fejleményeknek. Már tavalyelőtt is megfigyelhető volt, hogy visszaesik a képekkel gazdagon illusztrált, albumszerű kiadványok kereslete (ez nemzetközi irányzat is), a kiadók tavaly valamelyest visszafogták ezek megjelentetését. Ennek következtében is csökkent az eladás, mert – ami jellemzője a hazai könyvpiacnak – a magyar vásárló elsősorban az újdonságokat keresi. Emellett tovább tartó folyamat, hogy a tudományos és szakkönyvek (hagyományos, nyomtatott formában) lassan „kikopnak” a piacról, miután megszűnt az állami támogatásuk.

Az MKKE-igazgató saját tapasztalatai alapján is úgy látja, a karácsonyi ajándékozásban egyre nagyobb szerepet játszik a szépirodalom, és előretör a gyerekirodalom – de ez már megfigyelhető volt 2009-ben is. Összességében tehát nem látszik lényeges változás a tavalyelőtti válságévhez képest, és amennyire a piaci kilátásokat meg lehet jósolni, idén sem várhatunk számottevő javulást. Bár kétségkívül kedvező, hogy a Nemzeti Kulturális Alap a Márai könyvprogram januári beindítása révén egymilliárd forintot pumpál a könyvkiadói és könyvtári rendszerbe, előtérbe hozva a minőségi kortárs műveket, ami „megmozdíthatja a piacot”.

Sokat segítene még, mondják könyves berkekben, ha az ugyancsak hosszú ideje vajúdó könyvártörvény révén szabályozni lehetne a könyvleárazásokat. A diszkont az utóbbi időben elszabadult ugyanis, néhol má-rmár pánikszerű, és ez rontja a kulturális értéket képviselő kiadványok, továbbá az ezeket forgalmazó boltok pozícióit. Kedvezőtlen tendenciaként említi emellett az egyik legjelentősebb kereskedő, a Libri igazgatója, Walitschek Csilla a hipermarketek könyvkínálatának erősödését is. No meg az úgynevezett másodlagos piacra termelt olcsó (tegyük hozzá: sokszor silány), de újnak számító könyvek megjelenését. A Libri-bolthálózat erőteljes marketingakcióval próbálta ellensúlyozni ezek hatását. Sikert ért el például feltölthető ajándékkártyájával, amely vonzóbb karácsonyi ajándéknak bizonyult az ajándékutalványnál. De a Libri is érezte a vevők egy részének elmaradását, a pénztárcák zsugorodását: 3 százalékos lemaradással zárta a decembert az egy évvel korábbihoz képest, és így – a még nem végleges adatok szerint – a 2009. évihez hasonló forgalmat bonyolított le (mínusz infláció).

Az általános tendencia ellenére (egy számjegyű) növekedést könyvelhet el az online könyvkereskedésben vezető szerepet betöltő Bookline 2010-re. Starcz Ákos vezérigazgató ehhez hozzáfűzi: decemberben 13 százalékkal emelkedett forgalmuk. A karácsonyi vásárt ők is felvezető kampánnyal kezdték, kvízjátékuk karácsony napjáig tartott. Az átlagosan húszszázalékos könyvárkedvezményt kínáló cég piaci részesedése tovább nőtt tavaly, és a korábbi évek veszteségei után szerény nyereségre számítanak. Az idei évre stagnáló könyvpiaci forgalmat jósol a vezérigazgató, saját cégénél azonban szeretne tíz százalék körüli bővülést elérni – részben a digitális film-, hangoskönyv- és zenekínálat fejlesztésével. Ami a Lírával közös eKönyv Magyarország nevű vállalkozásukat illeti, magyar nyelvű ekönyv-kínálatuk egyelőre szerény (néhány száz címet tartalmaz) a külföldiekhez képest, mert a hazai kiadók többsége még ódzkodik a szerződéskötéstől. Pedig, tegyük hozzá, a digitális olvasnivaló iránti keresletet bizonyára fokozza, hogy tavaly beindult a különféle ekönyv-olvasók, iPodok forgalma a kereskedelmi láncokban. Piaci áttörésről azonban még korai lenne beszélni.

A Kossuth-cégcsoport Multimédia-plázájának bevezetése azért jelzi, a könyves cégekben van hajlandóság kísérletezni a nyomtatás világán túl. Jóllehet, a Kossuth is hagyományos könyveivel érte el legnagyobb ünnepi sikereit, részben – ugyancsak az általános irányzat ellenére – albumszerű kiadványaival. Például Romsics Ignác I. világháborúról szóló történeti művével, a Magyar festészet sorozattal, Mandel Róbert klasszikus és romantikus hangszercsodákat bemutató munkájával, vagy A magyar bélyeg történetével. Kocsis András Sándor, a Kossuth vezérigazgatója a cégcsoport 2010-es eredményét kicsivel a bázis fölött várja.

A kereskedők toplistái szerint a karácsonyi könyvvásár slágerei közé számítottak Bud Spencer, Frei Tamás, Csernus Imre, a humorista Kiss Ádám, valamint Elizabeth Gilbert, Fejős Éva, Ludmilla Ulickaja, Müller Péter, Spiró György kötetei. A tízes toplistákon szereplők között alig akad 2009-es cím, túlnyomórészt tavaly boltokba került műveket jelölnek.

Fölállt a két Márai-testület

Véglegessé vált a januárban beinduló Márai-könyvprogram két testületének személyi összetétele. A Márai Szépirodalmi Ideiglenes Kollégium tagja lett Tarján Tamás (az MKKE delegálta); Margócsy István (Szépírók Társasága); Erős Kinga (Magyar Írószövetség); Péczeli Dóra és Tőzsér Istvánné Géczi Andrea (NKA); Balázs Eszter Anna (József Attila Kör); Kollár Árpád (Fiatal Írók Szövetsége).

A testület elnöke Szörényi László, rajta kívül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Pécsi Györgyit és a határon túli magyar irodalom képviseletében Lakatos Mihályt jelölte. A Márai Tényirodalmi Ideiglenes Kollégium tagja lett Gábor György és Venyigéné Makrányi Margit (NKA); Maszák Mihály (MTA), Reményi Tibor (METESZ); Bart István (MKKE).

A NEFMI Mészáros Lászlót, Császtvay Tündét, a határon túliak képviseletében pedig Péntek Jánost küldte a testületbe. A két testület évente két alkalommal tesz közzé 250-250 címből álló listát a kiadók által ajánlott művek közül, melyből a kijelölt 592 hazai és 48 határon túli könyvtár példányokat rendelhet a rendelkezésükre bocsátott pénzkeretből.

A képes albumok mellett a tudományos és szakkönyvek az utóbbi idők kárvallottjai
A képes albumok mellett a tudományos és szakkönyvek az utóbbi idők kárvallottjai
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.