belépés belépés | segítség segítség | hírlevél hírlevél | előfizetés előfizetés | RSS RSS | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | Jobmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2010. augusztus
1. vasárnap
HIRDETÉS
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS

A Bevezetés közhírré tétetik

Fél emberöltővel ezelőtt már csak tucatnyinál kevesebb öreg beszélte a magyarral távoli nyelvrokon lívet. Aztán egy ifjú ember gondolt egy merészet: nagyanyjától megtanult lívül, s azt másoknak is kezdte tanítani. Olyanoknak, akik lelkük mélyén még kapcsolódtak eredetükhöz, őriztek egy-egy dallamot, öltözékdíszt, szokást a valaha sok-sok ezres közösség múltjából. És a fáradság nem volt hiábavaló. Ma már több százan lehetnek büszkék megmaradó nyelvükre, s ennek (is) köszönhetően a népek nagy családjában való egyenértékűségükre.

Daniss Győző| Népszabadság| 2009. július 31. |2 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

blajos | 2009. október 27. | 16:57:48

E könyvet illetően mindössze az az izgalmas, hogy megjelenhetett! Orsós Anna nem ért a nyelvészethez, Kálmán Laci bácsi pedig nem tud románul (a spanyol nyelvtudás itt irreleváns). A románt azért emelem ki, mert az, amit mostanság divat beás nyelvnek nevezni tkp. román nyelvváltozatok, értsd: dialektusok sora. Román dialektológiai ismeretek nélkül gányolt szar ez a "könyv", ami ráadásul semmivel nem ad többet, mint korábbi egyéb hasonló munkák!

Cserháthalápy | 2009. július 31. | 08:01:06

Úgy látom a TINTA Könyvkiadó egyre izgalmasabb könyveket dob piacra. Ha jól emlékszem tíz éve jelent meg a Magyar szókincstáruk. Itt van az asztalomon, ha fogalmazok mindig belekukkantok. Szoktam belepillantani (belekattintani) a honlapukon futtatott Idegen szavak szótárába, az is sokszor kisegített. Úgy Tudom a beás cigány nyelv a kisebbik cigány nyelv, nem tudjátok a nagyobbikról, a lováriról is jelent már meg nyelvtan? Egyáltalán vannak cigány nyelveknek szótárai?

HIRDETÉS
MTA Nyelvtudományi Intéz...
MTA Nyelvtudományi Intézet-Tinta Könyvkiadó, 126 oldal, 1990 forint

Valami hasonló történik most Magyarországon a romák egy csoportjával. Igaz, a beás nyelv egy-két nemzedéknyi időtávlatban vélhetőleg még nem lesz a lívek esetében említett végveszélyben, hiszen nyolcezernél is több honfitársunk beszéli. De mert a veszély mégsem légből kapott, valamit tenni máris szükséges.

A tettek egyik mozzanata Orsós Anna és Kálmán László Beás nyelvtan című munkája. Az bizton állítható, hogy a kötet nem lesz tömegolvasmány. A beás cigányok többsége nem fogja kézbe venni (ahogyan nyelvészeti munkákat magyarul sem olvasunk tömegesen). A beásul beszélők a nélkül is elmondják közlendőjüket a nyelvet ismerő társuknak, hogy tudnák például azt, hogy "A báram kynd ťbárcsakŤ mondatbevezető utáni tagmondatban a ragozott igealak feltételes módban áll: Báram kynd ar pluá ťBárcsak esne az esőŤ".

Azt azonban jó lenne minél többünknek tudni, hogy a beás cigányok (nevük a bányász jelentésű román tájnyelvi baias vagy a teknős jelentésű banias szóból származik) a XVIII. században érkeztek Magyarországra. Mindez a kötet Bevezetéséből derül ki (s ezennel "közhírré tétetik", ahogyan valaha a közfigyelemre érdemes tudnivalókat a kisbíró kidobolta). Az önmagában sem egységes beás a románnak egy olyan változatcsoportja, amelyikre nem voltak hatással az elmúlt két évszázad román nyelvi és helyesírási reformjai, de hatott rá az új haza nyelvi környezete. A Magyarországra betelepedett beás nyelvűeknek a ma főképpen a Dunántúlon élő többsége árgyelán (ardjelan, azaz "erdélyi"), az ő nyelvjárásuk alapja a bánsági román. A Dráva mentén lakó muncsánok (muntjan, azaz "hegyvidéki") nyelvébe számos szerb eredetű szó szüremkedett be. Nincs meg ez a beszüremkedés a Tiszafüred és Budapest környéki ticsánok (titjan, azaz "Tisza vidéki") nyelvében.

HIRDETÉS

E nyelvváltozatok negyed századdal ezelőttig csak szóban éltek. Az írásbeliség, mégpedig az árgyelán nyelvjáráson alapuló írásbeliség kezdete az 1990-es évek eleje. Népdalok, népmesék - amint arról lapunk is beszámolt már - azóta jelennek meg nyomtatásban, aminthogy különféle szótárak, szószedetek is. S most napvilágot látott az e nyelv sajátosságait, hangtanát, mondattanát legalább alapjaiban rögzítő kötet. A globalizáció megállíthatatlannak látszó folyamatában a beás sem veszhet el nyomtalanul immár.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra
HIRDETÉS

HIRDETÉS
.