Hogy milyen fontos, azt éppen azokkal az értékekkel szeretnék bizonyítani, amelyeket itt a közönség elé tárnak azokból a bizonyos leletekből, amelyek az elmúlt tizenöt év nagy állami beruházásainak, főleg az autópálya-építkezéseknek területéről kerültek elő. Az anyag tavaly egy hétig látható volt a Parlamentben is, hogy maguk a döntéshozók is lássák az eredményt, s vegyék majd figyelembe, amikor a régészet ügye kerül napirendre a képviselőházban, például az örökségvédelmi törvény módosításakor.

Az látvány valóban pazar. Némelyik lelet előkerülése csodával határos, mondják a régészek: ilyen például a Balatonlelle mellett talált, bronzból készült hun áldozóüst, amelyhez hasonló mindössze néhány darab ismert. A kiállítás nyolcezer évet fog át, a neolittól a török körig. Fantasztikus látványt nyújtanak például a Nyíregyháza mellett előkerült bronzkori leletek: hatalmas üstökben egykor áldozati céllal eltemetett bronzfegyverek és ékszerek. Láthatók továbbá a tatárjárás idején marhalábszárcsontban elrejtett ezüstpénzek Szankról, a Harta melletti, honfoglalás kori ezüstveretek, a Perkáta mellett, Magyarország eddigi legnagyobb temetőfeltárásából származó kincsek, köztük a perkátai Krisztus néven ismert bronz körmeneti kereszt. Látható egy Komáromban előkerült római mennyezetfreskó, s egy Duna-menti ásatásból, a 6-os út építésénél lelt életnagyságú császárszobor lába.

A kiállításon helyet kaptak azok a leletek is, amelyek a becsületes fémkeresős amatőrök jóvoltából kerültek elő, vagy éppen szántás közben kerültek felszínre, és azok is, amelyek már sajnos csak rendőrségi lefoglalás után kerültek a múzeumokba. A tárlat anyagát tizenhét megyei múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja, az ELTE, az MTA és a BTM szolgáltatta. A budapesti bemutatkozás után a leletek országjáró körútra indulnak: Szombathelyre, Szegedre, Nyíregyházára, Pécsre és Debrecenbe.

zu Csordás Lajos