Képmentő 122: Millenniumi karéj

Képünkön nagyjából Könyves Kálmán szobra köré húztak állványt az ácsok a Millenniumi Emlékmű felújításánál. Tudták, csak a bal karéjt tüntethetik el a turisták elől 1976 nyarán. Előbb végeznének a munkákkal, ha az egész emlékmű-együttest lezárhatnák, de ez lehetetlen a Hősök terén, az idegenforgalmi szezon kellős közepén.

1973-ban a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat bronzöntőjébe került a millenniumi emlékmű két tekintélyes méretű szoborcsoportja: a Béke és a Háború allegóriája. Akkor azt rebesgették, ezek egyenesen életveszélyes állapotban voltak, szinte elmorzsolódtak az időjárás és a korrózió miatt.

1976-ban aztán megismerhette az újságokból az emblematikus alkotás történetét még az is, aki nem akarta. (Mi ezt most kibővítjük a Prohászka László Szoborhistóriák című könyvéből nyert érdekességekkel.) 1881-ben javasolták először a Parlamentben, hogy a honfoglalás ezredik fordulójának tiszteletére állítsanak emlékművet. A munkák csak 1896-ban kezdődhettek, a szobrász feladatra Zala Györgyöt kérték fel, az építészeti tervekhez Schickedanz Albertet. A szobrok sorának meghatározása nyomban politikai kérdés lett: jelkép értékű volt, kinek a bronzmása kerül az oszlopcsarnokba. Általános sikert aratott az obeliszkre állított Gábriel arkangyal, de hangos ellenkezést váltott ki, hogy a kolonnádon ábrázolandó tizennégy államfőből öt Habsburg.

Gábriellel, Magyarország védangyalával kezdődött az építkezés, amelyet az 1900-as párizsi világkiállításon Grand Prix-vel tüntettek ki. Ennek dacára a kőkorongokból összeillesztett oszlopot, a hatósági jogkört gyakorló mérnöki hivatal 1900 áprilisában - statikai hibákra hivatkozva - lebontatta. A következő évben újra állt a szobor, igaz, akkor már az időjárási viszontagságokat jobban tűrő, haraszti mészkőből készült.

A félkör alakú oszlopcsarnok pillérei közé a magyar nemzet történelmét képviselő nagyságokat helyezték. Kezdetben: az öt Árpád-házit két Anjou király követte, a két Hunyadi mellett öt Habsburg állt. A Habsburgokat aztán a Tanácsköztársaság alatt verték le talapzatukról, Ferenc Józsefét egyenesen összetörték. A többi rész épen maradt, ugyanis két építész, Pogány Móric és Falus Elek vörösbe burkolta. A királyszobrokat csak tíz évvel később mintázták újra, Ferenc József új "ruhát" kapott: huszártábornoki helyett Szent István-rendi díszöltözéket.

A második világháború utáni politikai változáskor végképp elbúcsúzott az ország a háborúban súlyosan sérült és az épen maradt Habsburgoktól. Helyükbe a Köröndről Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort "telepítették át", továbbá Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos mása került a fennmaradó helyekre.

Nem említettük még az obeliszk talapzatán lévő hét vezért, amelynek az a különlegessége, hogy Árpád 16 évvel korábban került a talapzatra, mint társai. És ne feledjük a Nemzeti hősök emlékkövét, amelyet egykoron virágágyak, fák és szökőkutak öveztek. Ezeket az 1930-as években, a Szent Imre-évre és az Eucharisztikus Kongresszusra készülve irtották ki, és váltották a díszburkolatra. Az 1950-es évek közepén új sírkő került a térre: az ismeretlen katona sírja.

A millenniumi emlékművet - a háborúk utáni toldozás-foltozás után - először 1973-ban kezdték felújítani. Mint a képen látjuk: 1976-ban a bal karéjon dolgoznak, és mivel többféle anyagból készült az alkotás, minden munkafázis előtt külön bizottság vizsgálja a kődarabok állapotát. A puhább mészkőből, homokkőből épült részei erősen megrongálódtak a környék nagy forgalmától (állítólag az állandó rezgés okozott statikai hibákat.) A jobb karéjon 1977-ben kezdődik a munka, amely 1978. március 4-én fejeződik be, a felújítás összköltsége meghaladja a 20 millió forintot.

Önök, akik ezt a cikket olvassák, emlékezhetnek arra: a kilencvenes években elodázhatatlanná vált az emlékmű építészeti részének és szobrainak teljes felújítása. A korinthoszi oszloppal és Gábriel arkangyal szobrának megújításával kezdték. A hét vezért 1995-96-ban tizenöt hónapig restaurálták. Az uralkodók szobrait és az alattuk elhelyezett emléktáblákat, valamint a Tudás és Dicsőség, illetve a Munka és Jólét allegorikus alakjait kilenc hónap alatt újították meg. A katonai tiszteletadással emelt avatási ceremóniát 2001. augusztus 18-án rendezték meg.

2002-ben viszont letörte valaki a Szent István-szobor glóriáját és a kezében tartott kettős kereszt alsó részét. De ennek ma már nyoma sincs: a következő évben pótolták őket.

 

milleniumi emlékmű
milleniumi emlékmű, képmentő, Mikó László felvétele, 2009-07-02,
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.