belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
26. szombat

Orion, 1956

Képmentő 242.

A vágyott tárgy neve: Orion. Sokáig így volt ez Magyarországon: előbb a rádióknál, aztán a tévéknél. Az Orion 1956-ban kezdte el gyártani az első magyar fejlesztésű televíziót.

Tóth Levente| NOL| 2011. október 23. |15 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

fenyesszelek | 2011. október 24. | 15:49:59

Kedves Grigorij,

Azt hiszem mindnyajunk neveben szolok, amikor megkoszonom a szives es szeles koru tajekoztatasat ebben az ugyben. Azt hiszem, az NOL-nak ont kellett volna megbiznia ennek a cikk megirasaval Toth Levente helyett, aki nagyon felszinesen, felkeszuletlenul kezelte az Orion tortenetet. Azt meg hozza tennem, hogy Toth ur inkabb a kapitalista rendszer dicsoitesevel volt inkabb elfoglalva az adott tema helyett. Megeegyszer koszonom!

Grigorij Gedeon | 2011. október 24. | 14:45:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Grigorij Gedeon | 2011. október 24. | 14:44:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Grigorij Gedeon | 2011. október 24. | 14:40:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Grigorij Gedeon | 2011. október 24. | 14:24:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Grigorij Gedeon | 2011. október 24. | 14:02:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

laci_54 | 2011. október 23. | 16:50:47

A varázsszem megalkotójának Dr. Allen Du Mont-ot tarják, aki a fentebbi úr találmányait hasznosítva alkotta meg 1930-ban a katódsugárcsövet, többek között a televíziózás számára is.

http://www.elektroncso.hu/cikkek/hangj.php

proskit | 2011. október 23. | 15:23:23

akoshi | 2011. október 23. | 11:19:53
A varázsszemet (hangolásjelző elektroncsövet) biztosan nem az Orion-ban fejlesztették ki. Az Orionban ugyanis csak nagyon kezdetleges elektroncsőgyártás folyt, és ezt az üzletágat a márkanév-alapítás után hat évvel eladták a Tungsram-nak.

Ördög | 2011. október 23. | 12:32:17

Mintha Orion DVD lejátszót láttam volna valahol,persze nyilván annak már semmi köze a hajdani szocialista nagyvállalathoz.

paszko | 2011. október 23. | 11:51:49

Egy lényeges dolog kimaradt. Hangzáshűség felsőfokon, Orion hifi-torony.

akoshi | 2011. október 23. | 11:21:34

És az Orion embléme szerintem zseniális, nagyon egyedi és nagyon szép.
Kár, hogy ma már nem gyártanak szórakoztató elektronikai termékeket.

akoshi | 2011. október 23. | 11:19:53

Nem értem, rákerestem az AR 612 képeire, mindegyiken rajta van az ORION embléma, elöl a skálán és a hátlapon is.
Mintha a "varázsszem" (térerő jelző) is az ő fejlesztésük/találmányuk lenne... (Ebben nem vagyok biztos azért)
A hangfalak nagyon korszerűek voltak, már nagyon régen is DOME típusú magassugárzóval készültek, példának okáért. :)

akoshi | 2011. október 23. | 11:15:28

... és a csodálatos HS280-as, HS288-as (hangfalak).
Utóbbit a mai napig használom, teljes megelégedéssel... :)
Elnyűhetetlenek. :)

rosta96 | 2011. október 23. | 10:47:29

Megérdemelt volna (az egyéni kapcsolat híján is) egy mondatot a hangzáskultúra (ld. még Hi-Fi) területéről az ST 240-es tuner és az SE 260-as erősítő, sokak máig használt készülékei.

Postmaster | 2011. október 23. | 10:19:22

Ha jól sejtem, a képen látható Orion TV típusának megnevezése az olvasókra vár (mint legutóbb a Skoda esetében).

HIRDETÉS
Orion televízió gyári el...
Orion televízió gyári ellenőrzése 1968-ban
Népszabadság/archív - Mikó László

Két Orion őrzi az álmom. Az egyik egészen kicsi: Pajti rádió, de már nem működik. Ébreszteni régóta egy japán ébreszt. Így múlik a világ dicsősége. Az Orion esetében mindenképpen, hiszen a cég rádiói, majd televíziói valóban ismertek voltak külföldön.

A társaság még 1913-ban alakult Magyar Wolframlámpagyár néven, majd alapítója nevét felvéve Kremeneczky Művekként folytatta. 1924-től kapta az Orion nevet, 1925-től pedig útjára indul a Bottlik József által tervezett védjegyével az Orion márka. A következő évben a cég megkezdte a rádiók gyártását, ’30-ban napi ötven készüléket szereltek össze az újpesti üzemben, amelyből több európai országba is exportáltak. A 40-es években a cég a rádiós világpiac jelentős szereplőjévé vált.

A háborút kis károkkal átvészelte, így a termelés hamar újraindulhatott, az 1948-as államosítás egy prosperáló üzemet ért. 1951-ben már 116 ezer komplett rádiót és 40 ezer alkatrész-garnitúrát gyártott az Orion. Nem csoda, ha Magyarországon ez a márka a háború előtt ugyanúgy „a” rádió volt, mint a háború után. Legföljebb az 50-es, 60-as években egy kicsit rangrejtve. Finoman szólva nem hivalkodott a felirat és a védjegy a készülékeken. Így a mindenki által ismert rádiókról ma már nem okvetlen az ugrik be, hogy Orion, hanem az, hogy ilyen volt a nagymamánknál.

A Pajti nagytestvérét például mindenki Pacsirtaként ismeri. Ez a másik Orion, amelyik a szekrény tetejéről vigyázza az álmunkat. Ezen egyáltalában nem szerepel az Orion felirat, pedig a gyár maga is a „csúcsszuper” rádiójának tartotta. A cikk kedvéért felmásztam, megnéztem alaposan, de megfordítva is csak az AR 612-es típusjelét találtam a hátoldalán, az Orion feliratot sehol.

HIRDETÉS

A vállalat rádiógyártása 1954-ben érte el a csúcspontot évi negyedmillióval, aztán ennek a területnek fokozatosan leáldozott, de addigra felfutott a képünk témáját is adó tévégyártás. Ha valaki a 90-es évek előtt született, annak a tévé vagy Videotont vagy Oriont jelentett, de a magyar tévégyártás az Orionnal indult.

A vállalat 1951-ben kezdett foglalkozni televíziók fejlesztésével, és 1955-ben készült el az első önálló Orion és egyben első magyar konstrukció, az AT 501-es kétcsatornás készülék. A sors 1956-nak más szerepet szánt a történelemkönyvekben, de az igazi forradalom mellett egy csendesebb, ipartörténeti is lezajlott ebben az évben: ekkor kezdődött a televízió-gyártás, az első évben kétezer készüléket szereltek össze az Orionnál.

Sorra jöttek az újabb típusok, és a gyártás a 60-as évek elejére már elérte a százezret, amelynek a felét exportálták. 1963-ban a fejlesztésben volt egy nagy törés, mert egy darabig úgy tűnt, hogy a tévégyártás elkerül az Oriontól, de aztán mégis megmaradhatott, így fotónk idején, 1968-ban stabilan százezernél több készülék hagyta el a gyárat évente.

Egy korabeli összefoglaló azt írja: „készülékeink a hazai piacon igen keresettek, s mind a demokratikus, mind a tőkés piacokon megállják a helyüket.” Fiatalabb olvasóink kedvéért érdemes megjegyezni, hogy akkoriban a demokratikus piac nem ugyanaz volt, mint a tőkés. Ma már az akkori demokratikus is tőkés – velünk együtt. Azóta volt szerencsénk megtapasztalni, hogy ami valóban demokratikus, az mennyire tőkés - és viszont. (Momentán a legrosszabb kombináció felé haladunk, amikor demokrácia is fogy, meg a tőke is.)

A tévéknél maradva: 1968-ra már túl volt az egymillió készüléken az Orion. 1968 januárjában 1,25 millió tévé-előfizető volt Magyarországon, és úgy kalkuláltak, hogy 1975-re 1,9 millió lesz. 1967-ben mutatta be az Orion a Coloriont, és a gyár azzal számolt, hogy 3-4 év múlva tud megfizethető áron színes tévét forgalomba hozni.

Akkoriban azért még a fekete-fehér sem volt aprópénz. (Mi egy Orion 70-est néztünk egészen a 90-es évek elejéig.) Nem csoda, hogy ez kialakította a közösségi média akkori formáját: a társasági tévénézést. Akiknek volt televíziójuk, azokhoz bekéredzkedtek a szomszédok megnézni az esti filmet. Nem állítanám, hogy a gyakran kényszerűségből vendéglátók mindig lájkolták ezt a tévézési formát, de szerencsés esetben azért csak jobb volt, mint ma, amikor a tévénket jobban ismerjük, mint a szomszédainkat.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    15 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS