Tina Turner, a rocknagyi

Reuters - Arnd Wiegmann

Bár kinézete alapján évtizedeket is letagadhatna, november 26-án - nagy  valószínűséggel - már hetvenéves lesz Tina Turner, aki több mint 200  millió lemezt, s több koncertjegyet adott el, mint bármely más szólista a szórakoztatóipar történetében.

A kerek évforduló egyes források szerint már tavaly eljött, de nem kizárt, hogy csak jövőre kell köszönteni 70. születésnapján a  világ egyik legnépszerűbb énekesnőjét, akiről annyi azonban bizonyos, hogy Tennessee államban, Anna Mae Bullock néven jött a világra, s hangját először a helyi templomi kórusban csillogtatta.

Még tinédzser volt, amikor vokalistaként csatlakozott Ike Turner együtteséhez, ahol nemsokára szólóénekessé és a zenész feleségévé lépett elő. A házasság szakmailag volt sikeresebb, Ike és Tina  Turner számtalan dala került fel a slágerlistákra, s szinte majdnem minden nap felléptek, hol kis klubokban, hol a tévében. Kapcsolatuk azonban fokozatosan megromlott, Ike a kábítószerek rabja lett, s  nemcsak kizsákmányolta, de verte is feleségét, aki sokszor csak napszemüvegben, fájdalomcsillapítókkal teletömve tudott színpadra állni.

A pohár 1976-ban telt be: Tina egy nyíltszíni veszekedés után kisétált a színpadról és férje életéből, s 36 cent készpénzzel új életet kezdett.

2007-ben drogtúladagolásban elhunyt férjével többé nem érintkezett, csak nevét tartotta meg; amikor 1991-ben együtt kerültek be a rock halhatatlanjai közé, Phil Spector vette át helyettük a kitüntetést.

Tina szólóban kísérletezett rockkal, diszkóval, különösebb  feltűnés nélkül, s a szakmában lassan már leírták. 1984-ben aztán a rockzene egyik legnagyszerűbb visszatérésének lehetett tanúja a világ. A 44 éves Tina Private Dancer című albumából 12 millió példány kelt el, három Grammy-díjat söpört be és a What's Love Got to Do with It című dala listavezető lett Amerikában. Ettől kezdve világszerte zsúfolt arénákban lépett fel, albumai milliós példányszámban keltek el.

A dekoratív megjelenésű, minden porcikájából erotikát sugárzó énekesnő a filmvásznon is bizonyított: szerepelt a Who együttes Tommy című musicaljének filmváltozatában, egy Mad Max-filmben és Az  utolsó akcióhős című akciófilmben, s ő énekelte az Aranyszem című James Bond film címadó dalát. Természetesen róla is készítettek filmet, de ezt nem nézte meg, mondván, még így sem akarja átélni a  férje által okozott szenvedéseket.

Bár több turnéját is utolsónak harangozták be, mégis újra és újra színpadra áll, még idén is koncertkörútra indult, ezúttal pályafutása fél évszázados jubileumát megünnepelendő. Az énekesnőn nem fog az idő: talán buddhista meditációinak, talán szerencsés génjeinek köszönhetően alakja és híres lábai is a régiek. Magánélete is révbe jutott, több mint húsz éve él egy nála jóval fiatalabb német producerrel.